szukseges Korulmenyek nianya vagy a nyomor ei által. Villermé kimutatta, mint haladt a cholera ága egyenlően a nyomoruság, szegénység s erkölcste1 Párisban; Berlinben (1831) csak 4.8 tartozott a ok közül a gazdagabb osztályhoz, mely Londonban és -ott is sokkal kevesebbet szenvedett mint a szegénycsben Gigl kimutatása szerint a halottak közt volt: 3%, cseléd 13%, napszámos 11%, mig tudós, művész , kereskedő 1%, pap és tanitó még ennél is kevesebb; pedig (1855.) egyetlen jó módu ember sem halt meg

Nem lesz érdektelen ide csatolnunk a tavalyi pesti járványtt hivatalos jelentés számaiból némelyeket (L. Gyógyászat. - sz.):

ett a lakosságnak 51/100 %-je, tehát 1000-re 5. Ezek közül , nő 36%, gyermek 10%. Legtöbb beteg esik a 20-30 dőre (29%). A halálozás legnagyobb volt az 1. évig (77%) 90 közt (100%). A járvány gyenge voltát bizonyitja gy a halottak száma november 15-én, mikor legnagyobb it tesz s e hónapban a halottak összes száma a városban sak 89-el több mint a megelőző hónapban volt. Sokkal -olt a cholerajárvány Bécsben, 1866-ban, mikor a három ő alatt augusztusban 122, septemberben 1294, octoberben zesen 2640, tehát a lakosság 12%-je halt meg. Ezek közül a férfi, 47.25% no s 15.00% gyermek volt. (L. Gigl. e Daten etc. Sitzungsberichte der k. k. Akad. in Wien. Math. wissensch. Klasse. 1869. 59. köt.)

1

nak, s az indiai és arábiai zarándokl kevéssé részesek a cholera gyors terjed tossága volt és van e tekintetben Per viszonyainak, miután India és Európa k átjutását a cholerának könnyitette és gy még pár év előtt is szomoru képet nyu szemetet soha sem takaritották el; loval rek hulláit a kutyák, sakálok és ragado fel a városokban csakúgy, mint azok k valami régi vallásos hiedelem miatt köt ottaniak bizonyos távoli szentelt temető többé-kevésbbé rothadt testeket öszvé 30-40 napi járó földre. Valódi temet néha több száz halottat szállítva, me utjokban. A nemzetközi értekezlet le kormánynak az egészségügyi viszony javítását, legelőbb is ilyes viszonyok kormány, kivált a shah orvosának Thol getésére, már 1867-ben meg is tiltá a több más hasonló intézkedéseket is teve kásait megváltoztatni, az egészségi vi nem egy könnyen fog sikerülni, az egyébiránt bizonyos, hogy a persa kori tése mondja, minden lehetőt megtesz e lon czikkét.)

Feltünő azon befolyás, melyet a ch ségére az évszakok gyakorolnak. Legtöb lerában a nyári és öszi hónapokban, Anglia két járványos évéről gyüjtött

yalon vagy oszszei ere ei nevessege

летотока az

os kórháznak 1846–55-ig feljegyzett 2825 esete közül 08, tavaszra 32, nyárra 1030, őszre 1555 esik. Az évszintén azon módositói közé tartoznak a cholera-terje, melyeket pontosan analysálni nem tudunk. Legyen elég itt e rövid jelzése eme közelebbről és rész en nem ismert tényezőknek, melyeket egyelőre csak a ka nagyitó üvegén keresztül nézhetünk s ez, mint tudgy épen nem pontosan, vagy csak hosszas correctiók dja azon tárgy képét, melyet általa nézni akarunk. A pieknek czélja volt röviden előadni azon eszméket, meabban a közegészségügy mivelőit foglalkoztatják s metárgy fontosságához mért kiterjedésü, nagy szorgalomytatott kutatásokra ösztönzék a külföld természettudóma tudományos tábor, mely az emberi egészség hasonló = a megismerés, kifürkészés százféle eszközeivel támadja gyszerre, a cholera-kérdésnek tisztába hozatalát nem int a tudomány, de mint a nemzetek, az összes emberizös ügyét tekinti s kétszeres ösztönt érez a fáradhatlan ódásra. Az adatok gyüjtésében, figyelmes észlelésben s rendezésében ez észleleteknek egyik felülmulja a másia a vélemények még oly elütők volnának is, az csak a nehézségét bizonyitná s minthogy citius emergit veritas re, quam e confusione s az észlelők alapos tudományos kége az utóbbit feltennünk nem engedi, bizalommal néza kérdés megoldását czélzó vizsgálatokra. Az eredmény n csak akkor lehet jó és általános értékü, ha minden illetékes tudósai közremüködnek saját honuk járványi ainak észlelése által e nagy munkában s valljuk meg, mi Magyarországon ez ideig történt, az vajmi kevés. ra veszélyesb ellenség annál, mely fegyverrel pusztitja ban esőt s honunk, mely századokon keresztül volt gész Európának török tatár ellen, a veszély és csapások ge által most sincs kevésbbé hivatva közreműködni e

A KISEBBSÉGEK KÉPVISELETE.

Iai napság a politika terén is gőzerővel dolgozunk. Az ■yek szinte űzik, hajtják egymást; sebesen vonulnak el k és tünemények szemünk előtt, gyorsan siklanak tova -nagyobb zajjal a napi eseményeknek síma, sokszor ós pályáján és a jövendő idők számára csak kevés hagy k mélyebb, észrevehető nyomot szereplése bizonyságául. dolkodó szellem dolga, hogy a tünékeny alakoknak ob tartósságot adjon; nem az által, hogy sebes futtoktolja, mesterkélt és természetellenes módon tartóztassa agy épen erőltetve kenje rájok az érdekesség mázát; y, hanem az által, hogy figyelmesen vizsgálja őket egész , elkiséri őket eredetöktől enyésztökig, úgy hogy már ket, mikor még más szeme elől rejtve vannak és még ket, mikor már eltüntek azok látóköréből, a kik a tünexet csak fölületesen észlelik s a dolgokat csak úgy a mint közvetetlen szemökbe tünnek.

mult országgyülés utolsó napjaiban az ellenzéki kisebba választó törvény ellen folytatott kétségbeesett küzczáfolhatatlanul bizonyitotta azt az igazságot, hogy a entáris képviselet rendszere reformot igényel. A harcz5dja s az eszközök, melyekkel viselték, méltán okoztak os feltünést. A tünemény ugyan nem volt uj; többszönegjelent már más alkotmányos parlamentekben is; názonban különös jelentőséget adott neki az a szivósság, el fenntartotta magát, s azon fegyvereknek metsző éle, kel a felek harczoltak. A szokottnál érdekesb napi kérvált; a mig csak tartott a harcz, élénk vita tárgya volt. vélemény a kérdést hatalmába keritette: beszéltek és llene és mellette. Mindenütt azt a fontos kérdést szellőzkinek van igaza? kinek nincs igaza?