is van egy esztendőben.

Egyelőre meg kell elégednünk lyek kimutatják, hogy a légköri csapa zásai összeesnek a cholerajárvány inte s ilyenekkel meglehetős számban re mely helyeire, igy például Calcuttára pherson közlései után. Épen ugy, mi mentes időszakok vannak, úgy vanna tában olyanok, mikor a cholera vag gyon sokkal alább száll. Ilyen volt az s még az 1872. is. Ha ismerjük a töl elvont középszámokat az egyes hónap két évben nagy fokú csökkenést látu tak összegében; e csökkenés már 1 vált a következő évben van igen erőse márczius hónapban (melyben a köz 1870. 257 halott volt) a cholerában áprilben (melyben a középszám 745 76 volt, tehát tizedrésznyi mint a mint a megelőző évben. Az 1870 és nyai rendetlenek voltak s több nedve mint rendesen; márcziusban például száma 1.13 angol hüvelyk s ez 1871 2.4 a középszám s az 1871-diki esőr velykayi volt. A cholera és esőmen sonlók a többi hónapokban is. 1870-be mint rendesen márczius közepétől okt jétől novemberig tartott; 1871-ben m forró részében kezdődött az esőzés sr folyamában. Az esőmennyiség befoly mára néha egyes napokra nézve is kin nius 9-dikén 11 hüvelyknyi eső eset nyolcz-tiz nappal ezen felhőszakadás u

em mindi

p. 0. 1868. augusztus 12. utan tortent) vissza a specifikus betegségi oknak gyarapodására, mint fentebb láttuk, a környezet s ebből épen a talaj víztartalma közeli viszonyban áll, hanem magyarázzt az egyéni hajlam fokozódásából, vagy bevándorlá■ás változásokból. Valahányszor tehát a contagionisták emelkedését az esőzési, talajviz-állási viszonyok oly val látják összeesni, melynek Pettenkofer elvei szerint ező hatást kellett volna gyakorolni s triumphálva muaz esetet ellenérvül: még mindig hiányzik bizonyiazon lehetőségnek kizárása, hogy ama változásokat a nenetében valamely más, Pettenkofer által is elfogabefolyását talán a talajviz mellett is érvényesitő körül

ozta.

1872-ben s a megelőző évben észlelt aránylag enyhe irványokra gyakorolt hatás Calcuttában annyival felnivel kivált a mult évben India többi részében s főkép már rég nem tapasztalt hevességgel uralkodott a choekes Pettenkofernek azon jóslata, hogy a jelen 1873. mét gyarapodni fog az Calcuttában azon körülmény gy 1872-ben igen kevés eső volt, minek a jelen évi állásra okvetlenül befolyása lesz. Meglátjuk s valósziaga Pettenkofer lesz az első ki referálja, hogy vajon teljesül-e.

abban a Zürichben 1867. augusztusában kitört járványt el bizonyitékul P. elvei ellenében, melyet mintegy félresztül folyvást magasan álló esőmennyiség előzött re nézve is állanak az előbb mondottak a talajviz hatá em kizárólagos voltát illetőleg s így nem kell mindjárt zás gondolatához folyamodnunk, annyival kevésbbé, zellen a járványnak Zürichből tovább nem terjedése vit; de van is egy pont, hova a talajvíz védői támaszak, azon körülmény t. i., hogy a megelőző julius hórendkivül száraz időjárás uralkodott; az összes eső

D

7

t

Mint ezekből is látszik, a talajviz cholera terjedésére, a cholera-csira s bonyolódott viszonyok elemzése után Maga a talajvíz állása az esőzésektől, nének magasságától, az illető helynek a leesett vízmennyiség elpárolgásától ugyanazon helyen vizsgálni, a talajvíz sok alatt álló, azaz: folyóvizek álla tükrén végezni ép oly szükséges, mint feladat. Csak a legpontosabb és részlet nak e tényezőre nézve az eddigieknél kat; annyi azonban ma is bizonyosnak gában ép oly kevéssé okoz cholerát m elterjedésére lényeges és állandó hatás föld minden részén gyakrabban jő elő vány mint hegyeken vagy azok közelé víz eltéréseiből magyarázhatni azon m hogy az esőmennyiség a helynek teng egyenlően nő, mivel a hegyek nedve csapadékot okoznak. ) Pettenkofer sz állásából magyarázza azon Murray be által emlitett nagyszámu eseteket, m

1, az erre vonatkozolag felallitott elméletekről itt szolcsak azért sem szükséges, mert az, mit róla tudunk, a el határos csekélység s mit sejtünk, nem áll még eléggé ■lapokon, nem kizárólagos szabályzói a cholera terje- Hogy kormányozzák azt s e tekintetben a legfontoaz elmondottak czélja volt bizonyitani; de be kell k, hogy több más oly tényezőnek lételét is kényszefelvenni, melyek amazokkal vagy igen távoli, vagy nmi viszonyban sem állanak. A cholerajárványokból adatok az életkor, társadalmi állás, életviszonyok stb. ében oly eltéréseket mutatnak fel a megbetegedési lletőleg, hogy a cholera iránti egyéni fogékonyságnak erint változó fokát is, mint a járvány terjedésének módositóját kell tekintenünk. Az egyéni dispositió, e kal ki nem fejezhető, mértékkel meg nem itélhető, öszben és viszonyaiban ismeretlen factor az egész orvosi nyban nagy szerepet visz s kivált ott, hol ugyanazon ehatásnak kitett két ember közül csak egyik lett beteg: lanság biztosságával mondjuk, hogy ez utóbbinál a

agasság: 40-50′ 30-40′ 20-30′ 10-20′ 5-10′

asonló eredményt ad az egyes kerületeknek összehasonlitása

g szerint egész Angliában. Meghalt ugyanis cholerában ezer

annak vizsgálása: miért nem halnak me némi sikerrel biztatna is. Egyelőre meg adataival, melyek magokat e különbség

A halandóság cholerában (vagyis a bizonyos korban élők és abban elhalt tésével vonható el) a korral együtt eme több hal ugyan meg az alsóbb évekb száma legnagyobb, de a halandóság felül. A góthai banknál biztositottak (1829-49.) az 51-60. év közt, a ha közt volt legnagyobb; Angliában is szolgáltatták a legtöbb halottat (1829 eredményt ad Goldbaumnak az 1866-d általa vezetett kórházról Virchow Arch tása is. Ugyanezen viszonyokat találjul cziusától szeptember végeig a cholera nyaiban, mint azt (Oesterlen után) ide