Oldalképek
PDF
ePub

nem készült meg a nemek elmélete, mely később járult hozzá, alkalmat adva rá más további kibonyolíthatatlan nehézségek, melyek a harmadik könyv (az inductióról) nehány végfejezetének első kidolgozásakor merültek föl. E pontnál, a hova idáig jutottam, öt évi pihenőt vevék, mert készletem nem birta tovább; az inductióval akkor még nem boldogulhaték. Elolvastam ugyan, azután is, minden könyvet, mely fölvilágosítást igérhetett a dologra nézve s a mennyire birtam elsajátítottam eredményeiket: de mégis sok ideig nem leltem semmit, a mi alkalmas lett volna valamely jelentékenyebb gondolat-ér megnyitására.“

Valóban rendkivül érdekes ily részletes figyelemmel kisérni e szellemi munka menetét s így mintegy szülemlésökben lesni meg az eszméket, az elmaradhatatlan vajudással egyetemben. S e nehézségek nem is hagyák Millt pihenni, bár saját feladatának tartott működését, az államtudományok mivelését, az „eredetinek és értékesnek“ remelt logika eszméjének fölmerülése után is, sokkal nagyobb terjedelemben folytatta, mint emezét. A London and Westminster Rewiew szerkesztése mellett is talált azonban időt a Logika elejtett fonalának ismét fölvételére.

Ezt 1837-ben tevé meg, az inductio kérdésének öt évi pihentetése után. E hosszú szünetelésre az kényszeríté, mert belátta, hogy a természeti tudományok egész körének szakszerű áttekintése nélkül e munkát el nem végezheti. „Szerencsémre az időtt adta ki Dr. Whewell az inductiv tudományok történetéről szóló munkáját. Mohóan olvasám s majdnem teljesen megleltem benne, a mire szükségem volt. A munka philosophiájában, igaz, sok, ha nem a legnagyobb rész, kérdés alá vala vonható; de az anyag meg volt, melyen gondolataim tovább épülhettek, mivel a szerző aláveti vala adatait azon első fokú kidolgozásnak, a mely annyira megkönnyíti és megrövidíti a további fáradságot. Megkaptam a mi nekem kellett. A Whewell által fölkeltett gondolatok benyomása alatt olvasám ismét Herschel (Sir John) értekezését a természetbölcselet tanulmányozásáról s ekkor aztán, abból a nagy segítségből, melyet most e munka nyujtott, megítélhetém azt a nagy előhaladást is, melyet szellemem tön, holott H. művének korább bár bírálatot is írtam róla nem sok hasznát vettem. Gyorsan munkához fogtam hát, feladatom gondolatok

ban és írásban való kidolgozásához, bár az időt hozzá sürgősebb teendőktől kellett ellopogatnom. A Reviewra fordított irodalmi munkásságom időköreiből ez időtt épen két hónapot szakíthattam s ez alatt készítém meg könyvem egyharmadának, legnehezebb harmadának, vázlatát. Úgy nézem, hogy a korább végzett munka szintén egyharmadot tett, úgy hogy már csak a harmadik harmad vala hátra. Akkor írtam meg az okvetés tanának hátra levő részét, (a lánczkövetkeztések és a demonstratió elméletét), s az inductióról szóló könyv nagyobb részét. Ennek bevégeztével, úgy tartám, megoldottam minden fogas kérdést s művem befejezése már csak az idő kérdése volt. Most szünetelnem kellett: a Reviewba két cikkre volt szükség. Ezeket elkészítve, visszatértem tárgyamra s csak ekkor láttam először a Comte-féle Cour de Philosophie positive akkor megjelent két első részét.“ Itt számot ad Mill azon találkozási pontokról, melyben az ő és Comte elmélete – bár egészen különböző uton alkotva — összeesnek, elismeréssel adózván Comte iránt azon sokoldalú segélyért, melyet Logikája egyes részleteinek későbbi átdolgozásakor, a positivismus philosophiájából merített, – de „tisztán logikai szempontból, az egyetlen vezér-gondolat, melyért neki tartozom hálával, megfordított deductiv módszer eszméje, mint a mely annyira alkalmas legkivált a történelem és statistika bonyolul kérdéseire.“

A Review kötelékeiből még azon (1837). évben kibontakozván, a Logika bevégzéséhez lát. Ekkor toldja be az első könyvbe a nemekről szóló, fennebb említett, részletet; ekkor írja a neveket és az osztályozást fejtegető fejezeteket, 1840 nyarán és őszén pedig a mű befejezését. A következő év majd nem egészen a munka átdolgozásával telik el, – a minthogy minden művét legalább kétszer írta le, az első fogalmazás a gondolatok közvetetlenségét, a második szabatosságát adván meg a munkának.

A Logika 1841 végével készült el teljesen, majdnem húsz év lelkiösmeretes, meg-megújuló és mindig mélyebbre ható tanulmányozásának gyümölcseit foglalva magában, írója oly előkészületeket téve, minők kivált a mai, gőzzel dolgozó, világban szinte hihetetleneknek tetszenek.

Az egész munka hat könyvre van osztva, A logika előzetes meghatározását magában foglaló bevezetés után, tár

a

[graphic]
« ElőzőTovább »