Oldalképek
PDF
ePub

a latin pénzszövetség tagjai nagy hajlamat tanúsítottak a kettős valuta elejtésére, s ha a háború közbe nem jön, Francziaés Olaszország, Belgium és Svajcz valószinűleg az arany pénzértékre tértek volna át. Ez esetben a reform Németországra nézve még költségesebbé vált volna. Az öt milliárd váratlan bevétel következtében könnyen viselhette a veszteséget, mely a régi pénznemek bevonásával, az ezüstnek árcsökkenésével és az aranynak drágulásával, az éreznek kamathaszon nélküli készletben tartásával együtt jár. A Francziaországból természetben befolyt arany és a külföldre szóló érczváltók arra képesítették a német birodalmat, hogy két év folyamán 7000 mázsa aranyat gyüjtsön fel a verdék számára és 340 millió tallér aranypénzt veressen és így rövid idő alatt óriási pénzreformot vigyen keresztül.

Ezen valutaváltozással kapcsolatos egy másik nagy átalakítása a németországi pénzforgalmi rendszernek. 61 millió tallérra megy ugyanis az államjegyek összege, melyet az egyes német statusok kibocsátottak. A birodalmi törvényhozás leszállította ezen fedezetlen jegyforgalom nagyságát 40 millió tallérra s így épen akkora kamat nélküli kölcsönt enged az öszszes államoknak élvezni, a mennyi arany kamat nélkül hever a hadi kincsben. Ez a 40 millió az egyes államok közt egy combinált kulcs szerint oszlik meg és azon statusok, melyek több állampapirpénzt tartottak forgalomban, mint a mekkora az új hányaduk, kötelesek a többletet fokozatosan bevonni. A 40 millió államjegy pedig egyöntetű papirpénzzel pótlandó.

Csak mellékesen érintjük meg, mint a főkérdéssel szorosan össze nem függő, de a németországi hitel- és pénzforgalom viszonyaira mélyen ható momentumot, hogy a folyó év első negyedében egy birodalmi banktörvény által az egész jegybankrendszer gyökeresen átalakíttatott.

Az új pénzrendszer egysége a birodalmi márka. A főpénz az arany 10 márkás darab, a milyen 1391⁄2 veretik egy font finom aranyból. A birodalmi aranypénzek ötvénye 900 aranyegységre 100 rézegység esik. Az arany értéke az ezüstéhez úgy állapíttatott meg, mint: 1 : 152. Ezen törvényesen megszabott egyenérték következtében az ideiglen forgalomban maradt régi német ezüst pénzeknek, mint pl. a tallérnak, nagyobb érték tulajdoníttatott, mint a mennyi ezüsttartalmának az ezüst árcsökkenése folytán valósággal megfelel. Ez

okból megkárosodott a birodalmi kincstár, mely az ezüstpénzekért egyenlő névértekű, de becsesebb aranypénzt adott; és ez okból merült föl a conflictus a magyar és osztrák vasúttársulatok és a német részvényesek közt, a kik a tallérfizetést természetben vagy aranyértékben követelték és az osztrák ezüst forintosokat, melyek a német birodalomból kitiltattak, nem fogadták el többé tallér fejében.

Az aranyvaluta mellett váltópénzül szerepel az 5, 2, 1, 1⁄2 és 1⁄2 márka ezüstben, a 10 és 5 filléres álany és a 2 és 1 filléres rézpénz.

2

A pénzrendszer átváltoztatása egyébiránt csak egy íze az okok hosszú lánczolatának, melyek a háború után az egész német közgazdasági életet sodrából kiforgatták. E mívelettel is időről időre száz meg száz millió majd néhány pontra összegyüjtetett, majd szétlöveltetett az értékforgalom ezernyi ereibe. De a nagy forrongás már a hadi kárpótlás első részleteinek lefizetésével indult meg; fokozódott a franczia kölcsönök aláírásával és részletfizetéseivel, melyek a pénz- és hitelforgalom határain ma nagy apályt okoztak, hogy holnap a birodalmi pénztáraknál túlcsapó dagályt támaszszanak. És mig időközben a gyülemlő s oszló tőke ismét nyugpontot talált, sok kézen kellett keresztülmenni, mely az aranyeső gyümölcseiből minél többet kivánt a maga élvezetére megragadni. Az ilyen beteges keringés a tőkevilág ereiben csakis egészségtelen állapotot szülhet.

Már a német-franczia háború kitörése előtt túlfeszített volt a termelés és a speculatió; a háború után ez uttal, mint egyébkor az aggodalomtól menekült vállalkozás új erővel indult meg. 1871-ben 15.600 és 1872-ben 12.600 millió frankra menő különböző emissió fordult elő Europában és Amerikában. És a szédelgő vállalatoknak legbújább hajtásai épen Németországban és az onnan szellemmel és tőkével alimentált magyarosztrák birodalomban keltek ki. A tömeges új vállalatok szükségen túli termelésre vetették magokat; felszöktették a munka, az élelmi czikkek és a nyers anyag árát, leszállították a gyártmányok becsét és könnyítették a fényűzést. Midőn idő multán a pénzforgalmi eszközök túlbősége elenyészett, midőn a hitel túlfeszíttetett, a vállalatok üzleti tőkében megszorúltak, az árúk kelete a túltermelés következtében fennakadt: természetszerűleg beállott a nagy válság, mely ezreknek vagyonát meg

tizedelte, földnek, háznak és ingó birtoknak értékét leszállította s a munkásokat tömegesen megfosztotta a keresettől. E crisis nagyban puszitott az egész continensen, Angliában és az óceánon túl; de a míg vészesen dúlt Németországon, csaknem érintetlenül hagyta Francziaországot. Ez az ország felfogta, hogy hitelét miképen értékesítse a nagy hadi kárpótlás lerovásánál. Felosztotta időre s helyre nézve a nagy terhet és így elhárította a jelenről a közgazdasági káros visszahatást. A különböző országokban bírt követeléseit Németországra irányozta fizetésképen és a két nagy kölcsön által a teher java részét megosztotta a jövendővel. Igy túltelt hirtelen Németország, a nélkül hogy épen Francziaországban támadt volna érzékeny űr. Francziaországnak elég oka volt arra, hogy tar tozását mielőbb lerója, de Németországot a bizalmatlanság és kapzsiság vezette oda, hogy két év alatt fogadja el az egész öt milliárd törlesztését. És e hibáért búnhödött a válságban.

De ezen károsulás mulandó. Tartósabb hatása Németország gazdagulásának abban áll, hogy az életmód drágább lett, hogy mindazon osztályok, kik fix fizetésre utalvák, elmaradtak és ha ma helyzetüket megjavítják is, el fognak közelebb ismét maradni keresetökkel az élet drágúló igényeihez képest. Ez a viszony a középosztálynak válik kárára, míg a munkabér emelkedése, a fogyasztási adók és vámok csökkenése, meg a direct adóktól való sok nemű mentesség épen az alsó osztályok helyzetének kedvez. Azon követelések folytán, melyek Francziaországtól Németországra szállottak át, ez utóbbi nagy mértékben hitelezője lett az idegen népeknek, kik munkájok gyümölcsének egy részét a német tőkepénzesnek szolgáltatják ki. És a német birodalom gyorsan a túlnyomólag iparos országok sorába lépett; behozatala nagyobb mértékben növekedett mint kivitele, s ez fogyasztó képességének, jólétének emelkedéséről tesz tanúságot. De az utóbbi években roppantul passiv a kereskedelmi mérlege.

A nagy közgazdasági küzdelem, mely a német-franczia háború után kitört, még nincsen befejezve. Mind a két nemzet a békés haladás nagy művében, hol nagy eszélyt, hol rövidlátást tanúsított. Minden esetre azt hiszszük, hogy épületesebb e harczot szemmel követni, mint azon véres tusát, mely épen azon nemzetre nézve dőlt el szerencsétlenül, mely a béke művében erősebbnek bizonyult.

FENYVESSY ADOLF

[blocks in formation]
[blocks in formation]
« ElőzőTovább »