leendő szövetkezésétől tartottak. A pápa nehány udvarhoz fordúlt, hogy Kázmérnak segélyt eszközöljen, Mazarin hazája régi szövetségesének elleneseit támogatta s Ausztria Oroszországot ösztönzé a svéd birtok megtámadására, de ösztönözte Dániát is, Svédország régi ellenlábasát, mely ellen a kereskedelmi érdekek miatt féltékeny hollandok egy szövetséget akartak létrehozni s ahhoz Brandenburgot meg is nyerék melynek azután, hogy megkapta Svédországtól a mit kaphatott, úgy sem volt érdeke tovább is Károlyt támogatni. Lengyelország forrongott, a kifosztott, nyomorgatott lengyel nép a zsarolásokat ellenállással torolta meg, s a nemesség, ha már Kázmérra haragudott, mert kiváltságait fékezte, még elkeseredettebben fordult el Károly fenhéjázó szellemétől sa svédek egyszerre azon vették észre magokat, hogy fölkelőkkel, ellenállókkal vannak szemben. Már nem mondhaták magokénak az országot, mely pár hó előtt még az övék volt. Ez fordulatot jelzett.

Károly téli hadjárata, melyet 4000 emberre olvadt seregével folytatott, a legfényesebbek közé tartozik, mit a történet felmutathat; átkelése a San vizén oly strategiai művelet, mely merészségével, biztosságával mindig bámulat tárgya lesz; a brandenburgi választónak újra megnyerése pedig

nehéz dolog volt, maga mondá — a diplomatiai sakkhúzások közt kiváló helyet foglal el: de mind ez, sőt maga a három napos varsói csata is kevés positiv eredményt szerzett neki. Francziaország már tavasz óta mint közvetítő szerepelt közte s a respublica közt, s Mazarin úgy hitte, hogy e diadal után nyomatékosabban teheti. De két hatalom, mely utóbb maga osztozott Lengyelországon s melyek mindenike számított a lengyel trónkövetkezésre, az osztrák és az orosz sugalmazásaival Kázmérnál ellenzé azt — s habár Károly nem volt attól idegen, érezve azt, hogy a varsói csata nem győzte le a lengyel hadat, csak szétveré elfogadhatatlan föltételeket tűzött elébe. Lengyelország e perczben két béke közt választhatott: a svéd és az orosz béke közt; hasztalan mutatta ki a franczia. követ az elsőnek előnyeit, a királyné által sugalmazott Kázmér és senatorok az utóbbi mellett nyilatkoztak. S habár még hónapok kellettek hozzá, hogy a Wilnában folytatott alkudozások ez utóbbiakkal eredményre vezettek volna; de Károly és az oroszok közt már junius 3-dika óta folyt a háború, kik

három oldalról ütöttek be a svéd birtokokba, úgy, hogy Károlynak egyszerre két nagy háborúja volt: az oroszokkal és a lengyelekkel.

Most már beláthatta, hogy magában, legfennebb egy szövetségessel a helyzet ura nem lehet, hogy főként Lengyelország szomszédaira van szüksége, ha a küzdelemnek állandó sikerét akarja biztosítni, s épen ezért eredeti tervén: Lengyelországot lehetőleg egészen megtartani, sokképen kell módosítnia. S így jutott el ahhoz, miről egy év előtt még hallani sem akart: Lengyelország felosztásának tervéhez, mert most már csakugyan nem volt más lehetőség a háború folytatásához, mint a Rákóczyval s a kozákkal eddigelé oly lanyhán folytatott alkudozásokat komolyabban munkába venni s a szövetséget ezekkel megkötni. Ez alkudozások hévmérője úgy is mindig a hadi eseményekkel párhuzamosan emelkedett vagy szállott alá; ez időben meg épen nagyon alacsonyan állott.

III.

Mielőtt Rákóczy a svéd vagy a lengyel szövetségek közül valamelyikre elhatározta volna magát, a kozákokkal kívánt szorosabb frigyre lépni, tudván, hogy szövetségének ára ekkép tetemesen fog emelkedni. Lucs István, ki már többször forgott a kozákok közt s utolszor a havasalföldi diadal hírét vitte meg oda, 1656 elején ismét útra kelt Cseherinbe. A hetman jól fogadta Lucsot s (febr. 9.) ígéré is, hogy örökre megtartják a keresztyén barátságot, s mihelyt ideje engedi, követet küld Rákóczyhoz. 1)

De a követ késett, mert a hetman nem sok ilyen,,vándor diplomatával rendelkezett s most a moldvai vajda által intézett a fejedelem figyelmeztetést hozzá. Márczius 22-kéről a hetman bizonynyal írá, hogy a mint követei iminnen-amonnan, hova szét vannak küldve, visszajönnek, hozzá fogja küldeni. Wyhowsky a sereg,,notariusa" is biztosítá, hogy a mint a kozákok diplomatái hazatérnek, első útjok hozzá lesz „tractálni az barátságnak confirmatiója felől és az confidentiának erősítésére". 2) A moldvai vajda újabb sürgetésére a hetman ápril

1) Okmánytár 313. 1. A hetman levele.

2) Wihowszky levelének Rákóczy irodájában készült fordítása. Okmánytár 338. 1.

4-kéről tudósítá, hogy már megvan a frigy a czárral és khánnal, ki meg is esküdt azokra:,,s az ő vele szerzett barátság fundamentomos erősítésére“, a mint hazatérnek követjei, hozzá is fog küldeni.1) Hat nap múlva csakugyan el is indúlt követe, Bruchoviecky János, hogy a megkezdett alkudozást folytassa s hozzon köztök,,szilárd egyetértést" létre,") s Bruchoviecky szerencsésen eljutott Erdélybe.

E perczben Rákóczy udvara erősebb diplomatiai mozgalmak központja volt, mint valaha. A kozákok megnyerésén Károly is hosszabb idő óta munkált; Dániel archimandrita a télen is megfordúlt Chmelniczkynél s Erdélyen ment át, 3) s a nyáron újabb követei ismét erre vették útjokat, Andreas Graecos, a kozákok egyik vándor diplomatája junius havában a moldvai vajdánál s nála is megfordúlt ) oly küldetéssel, hogy az oroszokkal leendő szövetkezés előnyeit kimutassa neki. Bruchowiecky a lengyel követeket Rákóczynál érte, s midőn Sebesi haza érkezett, az ettől nyert értesülések s a két kozák követtel folytatott alkudozások alapján egyszerre két követséget indított útra: Sebesit a hetmanhoz, hogy a kiegyezést végleg fejezze be, s Rácz Györgyöt a muszka czárhoz, hogy a közös frigybe ezt is nyerje meg.

Rácz korábban távozott hazulról. Andreas Graecos, kit Rákóczy szivélyessége s még jobban ajándékai nagyon leköteleztek, julius 5-kéről jelenté neki, hogy Rácz György ez nap indúlt el udvarából Moszkvába. A hetman nagyon meg volt elégedve, ő is küldött a czárhoz követet, hogy ez a vele kötendő frigy előnyeit mutogassa, 5) s írt notariusával együtt Rákóczynak: „megértettük, hogy fönséged őszinte baráti viszonyba akar lépni velünk és a muszka czár ő felségével, kegyelmes urunkkal. S ezért a követ mellé egész országunk határáig kisérőket rendeltünk“. 6) Rácz elindúltakor még híre sem volt az oroszok támadásának: s már javában folyt a háború, midőn augusztus elején a czárhoz érkezett, ki Lithvaniában volt serege élén, melyet a svédek ellen személyesen

1) Okmánytár 354. 1.

2) Az erre vonatkozó adatok Okmánytár 361, 368, 412. ll.
3) Okmánytár 320. 1.

4) Okmánytár 380. s 401. 11.

5) Okmánytár 401. 1. Graecos levelében.

6) Okmánytár 402–404. 11.

vezetett. A czár augusztus 4-én fogadta Ráczot, a szövetkezést Rákóczyval szívesen fogja venni, de a világ teremtetése után 7164-ik évben kiadott válasza semmi más kilátást sem nyujtott 1) ez igéreten kívül arra, hogy a svéddel megkezdett háborúját félben hagyja. Ő egy talpalatnyi földet sem akart Lengyelországból másnak engedni, mert már is ezt legalább is örökségének tekinté. Miként Kalibán a tündérszigeten — ő sem akart idegent tűrni abban, mit magáénak tartott.

Nehány nappal Rácz után Sebesi is útra kelt. Az előbbi követváltások alkalmából a barátságos viszony már létrejött, de ez még nem volt szövetség. Sebesi meg volt bízva szövetséget hozni létre oly módon, hogy soha senki parancsolatjára ellene vagy utódai s szövetségesei ellen nem indítnak hadat, s ellenségeit is határaikon át nem eresztik. Erre a hetman, a notarius, a puchovnikok esküdjenek meg, állítsanak ki diplomát s biztosító levelet azon minta szerint, melyet Sebesi magával visz és bocsássák hozzá követjöket — s ő is diplomát és biztosító levelet fog adni. De ha esküt kivánnának tőle, azt ne igérje meg, sőt igyekezzék megértetni velök, hogy helyzetök egészen különböző; a hetman ugyanis alattvalóitól függ, s különben is nálok ez a bevett szokás; más oldalról ő — Rákóczy maga a regens és absolutus fejedelem". Saját hitlevelét vele adta de ezt csak akkor adja ki kezéből, ha a kozákok hitleveleit neki átadták. Különben járjon utána, hogy kihez hajolnak inkább, a svédekhez-e, vagy a lengyelekhez? minő kötelezettségök a muszkához s a tatárhoz? Megmondhatja, hogy ő még egyik féllel sem szerződött: „nem declaratus ellensége a lengyelnek s hagyományos barátsága a svéddel fennáll". A svéd még nem kért tőle segélyt, de igen a lengyel, a svéd és kozák ellen s most is van főkövete nála. Különben köztök s a lengyelek közt a béke létrehozására szívesen elvállalja a közbenjárást. Annak is járjon végére, hogy ha a lengyelek üldözni kezdenék a nem katholikusokat, akarnák-e ők ezeket megsegíteni. 2)

Sebesi Moldván át vette útját. Julius 4-kén a vajdánál volt s 10-kén lépett kozák földre. Puszta helyeken, felégetett falvak között ment egy térségen, mely a tatárok útja szo

1) A czár levele Rákóczyhoz, Okmánytár 426. 1.

2) Okmánytár 384. s köv. ll. Sebesi megbízó levele s útasítása.

kott lenni s,,tolvajos és félelmes". E falvak a kozák hordák tanyái, földbevájt házakból állottak, melyek alig emelkedtek ki s melyek közt alig lehetett egy-egy nagyobbacskát látni: a puchovnikok lakásait. 19-kén érkezett Sebesi Czeherinbe, másnap szemben volt a hetmannal, ki rendkívül szivélyesen fogadta s meg is vendégelte, harmadnap Vihoczkynál, a notariusnál volt ebéden, ki ez idő szerint még egész befolyását a szövetség megkötésére fordítá s kinél a hetman meg is látogatta, azután való nap Bruchowieckynél, a hetman legbefolyásosabb diplomatájánál, ki tavaszszal az erdélyi követséget viselte s e szövetkezés kezdője vala,— volt a díszebéd. Ez alatt az egyezkedés egyes részleteit megbeszélték, 26-kán beadta Sebesi követségének pontozatait, tisztába hozta a szövetkezés föltételeit; követek mennek vele Erdélybe: Kowalewszky és Hrusza, kik az esküt letegyék, s ha visszatérnek, fog a diploma kicseréltetni. 1)

Sebesi julius 28-án (a kozákoknál divatozó ó-naptár szerint 18-kán) átvette a hetman levelét urához, át Wyhovskyét : ,,soha sem fogja --írá ez a hetman kitörölni fenségedet lelke fehér lapjára írt barátai közül; ő is fogja siettetni a követek elindulását, hogy minél hamarább világ bámulata lehessen e szétválhatatlan frigy". 2) Sebesi 29-ikén elindúlt s a következő hó 27-kén jelentést tett urának útja eredményéről. Öntelt hiú ember volt,,talán csak a kutyáit nem ismerem Tatárországnak, — mondá — alig van ezeknek 25,000 harczosuk“,3) s annál élénkebben ecsetelte a kozák frigy előnyeit.

A dolog jól indult. A kozák frigyet a fejdelem és a fejedelmi tanács egyaránt előnyösnek találta; megállapították a szövetkezés feltételeit, a hitlevelet, mely elválaszthatatlan frigygyel volt őket összefűzendő, s a kozákok fegyveres segélyét is biztosítá; szept. 7-én aláirta ezeket a fejdelem s Kowalkowsky és a lengyel eredetű Hruszu megesküdtek rá, s a fejdelem követének, Ujlaki Lászlónak - Sebesi ekkor beteg volt kiséretében visszaindúltak a kozákokhoz. 4)

Ez idő alatt egy más diplomácziai verseny is folyt a fehér

1) Okmánytár 379. s köv. ll. Sebesi Naplója.

2) Wihovszky levele, Okmánytár 413. 1.

3) Szalárdy Siralmas Magyar Krónikája 293. 1.

4) Okmánytár 450. 1.

Budapesti Szemle. Nyolczadik kötet. 1875.

21