Oldalképek
PDF
ePub

felett még nem döntöttek: ők visszatértek hazájokba s velök együtt Wihovszky, a „hadak nótáriusa" tekintélyes követség élén Erdélybe ment alkudozni a pontozatok felett, melyek Rákóczy Zsigmondot a kozákok királyává tegyék. 1) De bár e tárgyban ezután sem szakadtak meg az alkudozások, sőt 1650 februárjában Márjásy a fejdelem bejárója Kozákországba ment 2), semmi lényeges megállapodás nem jött létre. Úgy látszik Chmelniczky függőben akarta tartani a kérdést — mert a lengyel respublicával rendkivűl kedvező feltételek mellett megkötött békének se őszinteségében, se tartósságában nem bizott.

Ez alkudozás folyamára s mindenek fölött a siker biztosítására nézve nem kis fontosságú dolog volt a szomszéd moldvai vajda, Lupul barátságát biztosítni. Készséggel fogadta tehát a család Lupulnak azon Kemény által tett ajánlatát, hogy Rákóczy Zsigmond vegye nőűl az ő leányát. Se tekintetben csakhamar mindkét részről oda értek a dolgok, hogy a vajda leányát a portáról hol az kezes volt - kihozatta.

[ocr errors]

De Lupul ravasz, számító ember volt, kezdettől fogva ellensége a Rákóczy-családnak, és most sem őszinte s leányával kereskedést indított. 3) A portáról is ellenzették s amaz valószínűleg az okból, mert inkább szerette volna lengyel palatinushoz adni pár hó múlva már felbontotta a viszonyt, a vallás külömbözést vetvén okúl. Mind a mellett tervei füstbe mentek, mert országát 1650 augusztusában elébb egy tatár horda, azután egy kozák csapat kirablá — s ez utóbbit Chmelniczky csak azon feltét alatt vitte Moldvából ki, hogy Lupul leányát Irénet az ő fiával Tomuszszal (Timotheus) eljegyezze.

[ocr errors]

E hadjárat végén a hetman a Pruth melletti táborból 1650 sept. 16. követeket küldött Rákóczyhoz, tudatni vele, hogy a béke már helyre állván, embereit biztosan küldheti hozzá Moldván át, továbbá kinyerni tőle, hogy ha a lengyelek megtámadnák őt, adjon nekik segitséget, mint erre nézve már a két oláh vajdával s a tatárokkal szövetsége van. 1.4)

1) Kemény János Önéletírása, 494. 1.

2) Az Okmánytár 662-ik lapja.

3) Kemény János, 485. 1. Krausz naplója, I. k. 184. l.
4) Okmánytár, 38., 39. 11.

Ez alkudozások azután is folyton folytak. Chmelniczky meg volt győződve, hogy a zborovi előnyös békét a lengyelek csak addig szenvedik, míg nem érzik magukat elég erőseknek annak felbontására, s ezért lehetőleg biztosítani akarta magát. Míg egyfelől az oroszokkal és törökökkel diplomacziai alkudozást kezdett, 1651-ben új sergeket teremtett, tatár hadakat vont maga mellé, s Rákóczyt is segélyadásra akarta bírni. E czélból megújítá a Rákóczyval folytatott alkudozásokat: csakhogy a tárgyalást más stádiumba vezette: most arról volt szó, hogy magát a fejedelmet, Rákóczy Györgyöt válaszszák királylyá.

Rákóczy György 1651 ápr. 19-én Göcs Pált Kozákországba küldé; máj. 9-ről levél érkezett ettől, hogy egy kozáktatár követség van útban. El is érkezett a kozák követ Tetera Pál hozzá: „,adván vocatiót arra, hogy a kozákok készek Rákóczyt királyoknak agnoscálni s minden obedientiát usque ad mortem praestálni") oly feltétel mellett, hogy ez lépjen be a tatárokkal kötött szövetségbe, s küldjön nekik segélyt a lengyelek ellen, még pedig gyorsan, mert hadaik már csaknem szemben állnak. Rákóczy tanácsurainak, püspökének Csulaynak s Bisterfeldnek votumát bekérte: ez utóbbiak kimerítően a kérdés minden oldalát megvilágítva feleltek.

Csak akkor nyújtson segélyt a kozákoknak, ha meggyőződést szerzett, hogy ügyök igaz, ha a porta engedélyt ad rá, ha a kozákok nem szövetségesül, hanem fejökül hívják, ha a lengyelek csakugyan törnek ellene, s a kozákok bukása rá is veszélyt hozna. Ez esetben elébb egy okos, reformált vallású, s a hadi és politikai ügyekben jártas követet küldjön Lengyelországba, ki ott a viszály békés kiegyenlítésén munkáljon, s csak ha ez nem vezetett sikerre, mutassa ki igaz ügyét a világ előtt egy proclamatióban, s ha mindezt megtette, akkor adjon segélyt. Addig halaszsza a dolgot, s a követeket tartsa magánál. Erre találhat ürügyet: nem jött meg a porta engedélye, nem a khán követsége, s ez alatt tán Göcs is ír valamit: szóval e tanács épen azt akarta meggátlani, minek elérésén munkált főként a követség: a gyors segélyt.

Rákóczy úgy is tett: Göcs nemsokára hazaérkezett, s új, a tárgyalások függőbentartására számított izenettel vissza is

1) Tetera levele Okmánytár 64-ik 1.

ment

[ocr errors]

de a dolog csakhamar egészen váratlan fordulatot vett. A kozák hadak és tatár hordák Bereszteczk alatt a Styr folyó közelében 1651 jul. 3-án a lengyelektől keményen megverettek; bár magok is sok kitűnő emberök halálát síratták. 1) A diadal a lengyeleket a helyzet urává tette; de ők a szept. 28-án Biela-Cerkiewben megkötött békében nem a mérséklet és ildom, hanem a bosszú szavára hallgattak. A kozák hadak száma felére szállíttatott, legrégibb telephelyeik elhagyására kényszeríttettek s a hetman kezén csak Czeherin hagyatott meg. 2) Ezzel mind az az inség, nyomor, mely a zboróvi egyezkedés előtt sújtotta, mind az a kíméletlen zsarlás, melylyel a lengyel urak zsidó haszonbérlői sanyargatták a kozákokat, újra kezdetét vette, s mivel a birtok nélkül maradtakat a kiewi palat natus nem fogadhatta be, Chmelniczky Mihajlovics Elek orosz czárnál kieszközlé, hogy ezek a szomszédos vadonban, Bielográd mellett letelepedhettek. Ez volt az első közeledés az oroszokhoz - már közel volt az idő, hogy ez első lépést teljes meghódolás s az orosz fenhatóság elismerése kövesse.

Chmelniczkyt e tusában nem személyes bosszú, nem a vágy vezette, neje halálát, a szenvedett megaláztatás okát, megtorlani; ő egy tűrhetetlen igától akarta felmenteni nemzetét. Ö Wladislaw haláláig nem is gondolt rá, elszakadni a lengyel koronától: nemzete régi kiváltságait követelte vissza. De midőn a királyválasztási küzdelmek még jobban megbéniták a respublica zilált erejét: merész lelkében megfogamzott a felszabadulás eszméje. Igy nézett utána, hogy a Rákóczyak közül királyt keressen nemzetének: terv, melynek akkor lett volna értéke, ha a lengyel koronát is egy Rákóczy nyeri el; de a mely most már kétszeres megfontolást igényelt. Ha tehát a bereszteczki csatavesztés e tervét dugába dönté: kényszerítve látta magát új és biztos szövetséges után nézni.

S hasznavehetőbb szövetségesnek Lupult a moldvai vajdát hitte: ki veje marsal Radzivil által a lengyel palatinusokra, ügyessége ravaszsága s pénze által a portai ügyekre és a tatár hordákra jelentékeny befolyással bírt, s kinek leányával 1650 óta fia Timotheus jegyben járt. Eljöttnek látta az

köv. ll.

1) Érdekes jelentések vannak e csatáról az Okmánytár 74. s

2) Bellum Cosacco-Poloniceum Grondskytól 212. 1.

időt, hogy Lupult igérete teljesítésére emlékeztesse: de ez, daczára, hogy bojárjai is közbevetették magokat, mitsem akart róla hallani s e rokonságot, mint egy egykorú lengyel író mondja, nagyon lealázónak tekintette. Veje Radzivil közbevetésére egy lengyel had rendeltetett ki megvédésére Kalinovsky vezérlete alatt: de ez a kozákok által megveretett s 1652 augusztusában Timotheus és Iréne menyegzője megtartatott. Rákóczy e nászra „az idő rövidsége miatt" nem küldötte el képviselőjét.

Rákóczy a hetman üdvözletére követséget inditott biztosítni őt, hogy „barátságos hajlama a régi maradt“1) de ez új összeköttetés a régi viszonyt közöttök mégis lazábbá tette. Lupul régi ellensége volt a Rákóczy-családnak, s bár 1653. február havában Lucs István és Rácz Gergely mint követei Kozákországba utaztak, hogy a régi frigyet megújítsák, s erre ápril havában kozák követség jött Erdélybe 2) nemsokára nyilt szakadás állott be. Már 1651 ősze óta törekedett Rákóczy azon, hogy a lengyel királynak a kozákokkal folytatott alkudozásai miatt felébredt gyanúját eloszlassa 3) 1652-ben Bethlen János és Mikes által közbenjárását fel is ajánlá a lengyeleknek. Midőn pedig Lupul a következő 1653-ban Máté, az oláhországi vajda elűzésére tett kisérletet, Rákóczy ennek védelmére sietett. Lupul árulásait terjedelmes emlékiratokban fejté ki, s midőn Kemény Jánost hadaival Moldvába küldé, márczius 25-dikén nemcsak egyes lengyel főurakat, hanem a moldvai hospodár vejét Radzivilt s nászurát Chmelniczkyt fel akarta világosítni emlékirataival az ügy állására nézve.1),,Már a megbuktatásunkra szánt gépezet írá az előbbinek - készen van, csak a kitörés alkalma hiányzik. Ezért kell nekünk szövetségesünknek, a havasalföldi fejdelemnek segitséget adnunk." — „Azért, mert nagyságoddal és herczeg Radzivillal rokonsága van, mindent elnéztem volna neki — írá a hetmannak de nem bízhatni ez állhatatlan

1) Okmánytár 673. 1.

2) Okmánytár 119. 1. V. ö. 694. 1.

[ocr errors]

3) Az lengyel követek suspicálkodnak, noha mi bizony soha az respublica oppressióját nem kivántuk, hanem inkább mindenkoron az békesség megtartását svadeáltuk" írja Rákóczy. Okmánytár 84. 1. 4) Közölve Okmánytár 674-678. 11.

emberben." Nemsokára ezután együtt harczoltak az erdélyi és lengyel hadak a kozákok és Lupul ellen. 1)

A hadjárat kezdetén ugyanis, mint tudva van, az erdélyi hadak szerencsés előmenetelét a kozák hadak fordították meg, miután a Kemény által elűzött Lupul Lengyelországban Kamenitzbe zárkózott, honnan veje Radzivil segélyével a kozákok közé szökött, de nemsokára visszatért Moldvába, veje Timotheus által vezetett kozák hadakkal, Rákóczy várakozása és reménye ellenére, kit nehány hó előtt (1652 deczember) biztosított a hetman, hogy minden vállalatát pártolni, s minden ellensége ellen megsegítni fogja, 2) s kihez ez alapon Kemény Moldvába nyomúlása után követet is küldött. Mialatt ez oda járt, és oda is veszett: Timusz az erdélyi hadak egyik trombitását, ki azért küldetett a kozák táborba, hogy őt értekezletre hívja föl, Rákóczy „nem kevés gyalázatára“ visszaküldte, s a kedvező perczben megtámadta, megverte Borost, ki hadai egy részét már visszabocsátotta Erdélybe.

Chmelniczky gyanítva, hogy Rákóczy e kudarczot nem fogja elszenvedni, s valószínűleg hogy időt is nyerjen, juliusban mentegetőző követeket küldött Erdélybe: „ő nem tudott semmit fia vállalatáról, nem is helyeselte azt, sőt már parancsot is adott ki, hogy hadait visszavezesse." De a Moldvából Lupultól jött követek viseletét gyanúsnak, az izenetet kétértelműnek találta Rákóczy, s le is tartóztatta azokat, bár utóbb egyet eskű mellett, hogy visszatérend, hazabocsátott. 3) Mindenek előtt kiegyenlíté azon sérelmet, hogy a lengyel földről oly könnyen kiengedék szökni Lupult, 1) azután szövetséget kötött a respublikával közös támadásra a kozákok ellen,3) maga pedig gyorsan újabb hadakat ültetett fel s serget küldött Lupul és Timusz ellen.

A koczka hirtelen fordúlt, midőn egyfelől Petki széke

1),,Ac sicut praeterita aestate conjunctio armorum nostrorum communibus inimicis nostris formidanda fuit" írja 1654-ben a lengyel király Rákóczynak. Okmánytár 135. 1.

2) Okmánytár 701. 1.

3) Okmánytár 694. 1.

4) Okmánytár 684. 1.

5) Okmánytár 150-ik lap, Lubomirszky levele: „gratulor, quod ditiones tam vicinae et a primis temporibus amicae ad strictiori jungantur vinculo."

« ElőzőTovább »