TARTALOM. AP82 XXXIX. SZÁM. ÉLETEM ÉS KOROM. (IV.) Pulszky Ferencztől COMTE ÁGOST TÁRSADALOMTANI NÉZETEI. (III.) Beöthy Hillebrand után németből. Angyal Dávidtól. DANTE DIVINA COMMEDIÁJÁBÓL. (III.) — (XXXII. XXXIII. Elbeszélés, francziából Droz Gusztáv DEÁK FERENCZ ÁLMA. Közli Horváth Mihály ÉRTESITŐ: Shakespeare minden munkai. Forditják többen, kiadja a Kisfaludy-tarsasig. XIX. k. Shakespeare vegyes költemé nyei: Venus és Adonis. Lucretia. A szerető panasza. A sze- relmes vándor. Szonettek. Angyal Dávid. Csengery Antal: A jogi és államtudományok tanitisa ügyében. A vallás- és közoktatási miniszter által tartott enquete alkalmaval. Dell'Adami Rezső: A jogtudományi oktatas reformjanak kérdéséhez. Lánczy Gyula: A felső oktatás reformja és az uj magyar közműveltség. —t. 209 279 302 324 MUHAMMEDÁN FŐISKOLAI ÉLET. Goldziher Ignácztól CAMERON ÁFRIKAI UTAZÁSA. (I.) — Varga Ottotól. 999 Latinból. Csengeri Jánostól DÉLÅFRIKAI BONYODALMAK. Rakovszky Istvántól. NYELVTUDÁS ÉS NYELVTUDOMÁNY. - Irenopoeustól ÉLETEM ÉS KOROM. Negyedik közlemény. *) AZ 1839-40-ki ORSZÁGGYŰLÉS. Az eszmék világában csakúgy, mint az anyagiban, nincsen megállapodás, egy nemzedék sem hasonlít tökéletesen ahhoz, mely megelőzte, a szavak, a jelvények értelme változik időnkint; a mi negyven év előtt forró vágyaink czélja volt, azzal most alig gondolunk. A ki a divat történelmét tanúlmányozta, tudja, hogy a magastetejű kalap száz év előtt Franklin quaeker kalapjának francziára fordított mintájából vette eredetét s a szabadelvűség, a köztársasági eszmény, a forradalom jelvényének tartatott, mely a rendőrség figyelmét vonta magára és sok helyütt közigazgatási úton eltiltatott, holott most a correct salon-öltözet nélkülözhetetlen kelléke. Így 1839-ben liberalisnak lenni, annyit jelentett, mint az ellenzékhez tartozni, lemondani a reményről, hogy az ember hívatalt nyerhessen, kitenni magát a feladók titkos rágalmainak, a hivatalos körök gúnyának, melyek még egy külföldre szóló útlevél elnyerésénél is nehézségeket csináltak. Most a reactió veszi föl a szabadelvűség nevét és sok öreg pecsovics, ki még a régi idők értelmezését nem tudta elfelejteni, nagyban csodálkozik, hogy öt is szabadelvűnek nevezik, mind a mellett, hogy nézeteit soha nem változtatta meg, hiszen csak az elnevezés értelme lett különböző. E változás azonban csak lépten *) Az előbbi közleményeket lásd a Budapesti Szemle 13., 24. és 26. számaiban. Budapesti Szemle. Huszadik kötet. 1879. 1 |