A magyar nép multja és jelene, 1. kötet

Első borító
Az Athenaeum kiadása, 1898
 

Más kiadások - Összes megtekintése

Gyakori szavak és kifejezések

Népszerű szakaszok

538. oldal - Ha majd a bőség kosarából Mindenki egyaránt vehet, Ha majd a jognak asztalánál Mind egyaránt foglal helyet, Ha majd a szellem napvilága Ragyog minden ház ablakán : Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk, Mert itt van már a Kánaán!
516. oldal - A tényt tehát, hogy az 1790 : 10. t.-czikkely nem valóság, ki kellett mondanom . . . Ezen tényből, t. rendek, sokféle bajoknak egész özöne forrásozik; és innen az örökös tusa a nemzet és kormány közjogi hatalmának korlátai felett, mely ily mértékben a világon sehol sem fordúl elő, s nálunk is csak azért van, mivel az 1790: 10.
530. oldal - De arról is meg vagyunk győződve, hogy alkotmányos életünk kifejtésére s nemzetünk szellemi és anyagi javára hozandó törvényeink csak az által nyerhetnek életet és valóságot, ha végrehajtásukkal minden más befolyástól független nemzeti kormány lesz...
78. oldal - Te szánsz nagyúr? oh a magyar se gondol Már oly sokat velünk, ha a zsebe Tele van — hisz' a természet a szegényt Maga arra szánta, hogy szülessen, éljen, Dolgozzon, éhezzen, sanyarogjon és — Meghaljon.
538. oldal - Tenger mélységéből egyszerre bukkansz ki. Más csak levelenként kapja a borostyánt, S neked rögtön egész koszorút kell adni. Ki volt tanítód? hol jártál iskolába? Hogy lantod ily mesterkezekkel pengeted. Az iskolákban nem tanulni, hiába, Ilyet ... a természet tanított tégedet. Dalod, mint a puszták harangja, egyszerű, De oly tiszta is, mint a puszták harangja.
294. oldal - Az sok eső miatt vagyon benne sok kár, Mind elrothasztotta az csizmámat nagy sár, És nyereségemmel kérést pénz szűkön jár. Nincsen abrak, széna, rút hitvány az lovam, Rongyos az istállóm, igen puszta házam, Mind eltöredezett szegen az nyeregfám, Mind elkopott róla az sok szép nyert szerszám.
78. oldal - A jó merániak legszebb lovon Ficzánkolódnak, — tegnap egy kesej, Ma szürke, holnap egy fakó : — nekünk Feleség- s porontyainkat kell befogni, Ha veszni éhen nem kívánkozunk.
295. oldal - Kiürült az gyűszüm, elkölt kóborlásom. Az lovamrul igen lekopott az patkó, Azki még rajta van, az is nem igen jó. Ha nem patkoltatok, elhal tűlem az ló, Csak gyalog maradok, mint egy rút kóborló.
78. oldal - Egy-egy gyomorral volna áldva : nékünk Kéményeinkről elpusztúlnak a Gólyák, mivel magunk emésztjük el A hulladékot is. Szép földeinkből Vadászni berkeket csinálnak, a Hová nekünk belépni sem szabad ; S ha egy beteg feleség vagy egy szegény Himlős gyerek megkívánván, lesújtunk Egy rossz galambfiat, tüstént kikötnek; És a ki száz meg százezert rabol, Bírája lészen annak, a kit a Szükség garast rabolni kényszerített.
546. oldal - Az egészen átlengő szellem nem más mint, hogy a gyülöletes bureaueratia ezentúl is maradjon meg Bécsben, sa magyar független miniszterium Budán ne legyen egyéb, mint alacsony postahivatal , mint volt a helytartótanács. És ezen emberek nem gondolnak az ausztriai ház jövőjével; nem gondolnak a polgárvérrel, mely ily eljárás után patakokban folyhat. Ugyanazon perczben, midőn a király kimondá...

Bibliográfiai információk