Oldalképek
PDF

jai tarták a' leányt, de lelke Rózán gondolkozott.

Róza a' Nénjével nem Brunszvikba, hanem Hannoverbe útazott. Zéburgné valósággal megharagudt Lajosra, és ha Rózát akkor mingyárt férjhez adhatta volna, talám tánczolt volna a' lakadalmában; de már két nap mulva szembetűnve több helyet Telt Lajos a' Zéburgné' szívében. Már ismét mosolyogva halgatá a' Róza' mentségét, 's felelé: „A' szerelmes bohó! Már kezde Lajosban némelly jó tulajdont dicsérni; sőt néha annyira feledé magát, hogy azon időkről beszélne, midőn Róza Burkárdné lessz ; Róza megmondá néki, hogy irt Lajosnak, 's végre a negyedik napon már merte a' nénjét arra emlékeztetni, hogy Brunszvikba menjenek, ahová akart Zéburgné Rózá

val menni, minekelőtte Ellbergre vissza akartak volna menni.. · Éppen azon a napon, midőn Lajosnak e' virtusos leányzóval való története esett, Zéburgné is megindúla Rózával, Hannoverből Brunszvikba. A' rossz út elkéslelteté útjokat. A' kocsis teljességgel nem ér. heté-el nap-világon Brunszvikot, 's Zéburgné, a' kinek az a' hibája volt, hogy félt az éjjeli setétségtől, megszállott éppen abban a' korcsmában, a' mellybe Lajos a' beteg szűzet vinni akará.

Zéburgné még tizedfélkor lefeküdt vala, és igen édesden aluvék, midőn a' Lajos' csézája a' korcsma előtt megállott. Róza is már az ágyban feküdt; de még ébren volt 's Lajosról gondolkozott. Eggy kocsi érkezik. „Világot !" kiáltja eggy szó

[ocr errors]
[ocr errors]
[ocr errors][merged small][merged small][merged small][ocr errors][ocr errors]
« ElőzőTovább »