Oldalképek
PDF

szankodott most a' Polgármesterné jobban, mint azon, hogy az együgyű Syndikusztól reá hagyá magát az engedelem-kérésre beszéltetni. Kétszeres dühvel ese most az asszony a'szegény Márira és Lajosra, s, a férjétől ismét valami nyomos törvényes lépéseket kivánt, mellyeket ez szerencsésen elháríta azzal, hogy annál sa

minden kétségen kivül lejénd. De annál jobban köszörülé a' Dáma a' nyelvét e' Familián és Lajoson. Zéburgné pedig , ki előtt a'hir nem maradt titokban, legtanácsosbbnak itélé maga részéről Lajost a'rágalomonyilai ellen védni ; 'mert már szinte Rózát is belé kezdék' a' dologba csavarni. Róza a' társaságban vagy kétszer finnyásan bána a' Polgármesterné fija-urával, midőn ez az Akadé

miákról megérkezett, 's Róża körül elméskedett.

Zéburgné tehát vagy kétszer az egész Familiának vacsorát adott, beajánlá magát eggynehányszor kávéra, 's elbeszéllé a' mit tudott, hogy Szellhof szereti Márit, jegyben van véle, és mihelyt teljes idejű lessz, elveszi. - „Kicsoda ? az ifjú Szellhof? elveszi a' szajha asztalos leányt?" Ebből új lárma támada a' várasban; majd azt, beszéllték, hogy már tito kon öszvesküdtek, majd hogy nehány napok múlva fognak megeskettetni. A' Conrektor, a' kirendelt Spion, de a' ki keveset vigyáza Szello, hof' útjaira, leüle legottan, 's meg, írá a' Szellhof" onkelének, hogy az ő nevendékje , az ifjú Szellhof, őtet. minden vigyázása mellett is megcsalta, és ama’ fajtalan asztalos-leányt

• 400 . . . titkon folyvást látogatta. Most már a' leány terhes tőle. Mindent eltagad ugyan; de a' közhir azt mondja, hogy titkon meg akart esküdni ama' sajtalan leánnyal. Kéri annakokáért, hogy izenje-meg, miként bánjon vele.

Lehet gondolni a Szellhof" onkeljének rémültét, midőn e' levelet kezében tartá. „Oh a' gazember! az elfajúlt gaz kölyök ! igy kiálta's fel 's alá futkosa a'szobában. Végre egyenesen a várasi Magisztrátushoz folyamodék panaszával, nevezetesen a' Polgármesterhez, a' kire útalt a' Conrektor , 's kéré a' búja Sziversz Familiának, kiváltképen pedig a' leánynak megbüntettetését, a' ki az ő onoka-öccsét elcsábitotta, és bizonyosan csak költésképen magát ő

tőle terhesnek mondja , 's az esketést . és a' házasságnak végrehajtását sür

geti; azután kéré, hogy az onokaöccsének házi árestomot adjanak, mig maga érte nem megyen. :

Most már kezében vala a' Polgármesternének a' bosszúállás' eszköze. „No,“ úgymond, „csak nézze-el az ember! ki keresett volna e

ugyan ravaszúl vették-fel a' dolgot!“ A következő nap e' dolognak megvisgálására rendeltetett. Eggy ta

.

hofhoz ment, 's Onkeljének paranesára házi árestomot mondtak reá, és kihalgatták az asztalos leánnyal tejendő eggybekelés felől. Szellhof megijedt és reszketett; de azonban azt felelé, hogy ő a' leány terhességéről sem tud semmit, nem hogy azzal lejendő eggybekeléséről, és esedezeit, hogy kiméljék-meg a házi

árestommal. Ezek vállaikat vonogaták, még eggyszer kérték, hogy inkább önként tegyen vallást gondolatlansága felől, mint - Szellhof elveszté ugyan férjfiságát, panaszkodott, óbégatott; de nem vallott semmit, 's elmentek tőle. .: „Éppen ekkor elindúla eggy más tanácsbéli ember is eggy bábával Sziversz Mesterhez, hogy a másik részt kihalgassa. A' mint e' két személy a' szobába lépett, és a' tanácsbéli ember az első szókat kimondaná, az anya szörnyű jajgatásra fakadt: az atya nem állhatott lábain, 's leüle a' vágó-székré, Mári pedig, a' szegény szánakozásra méltó Mári, halványan mint eggy árny, anyjának nyakába tekergődzött, mintha azt meg akarná fojtani. Lajos, a'ki az anyának felsikóltását hallotta ,leveté.

« ElőzőTovább »