Oldalképek
PDF
ePub

szankodott most a' Polgármesterné jobban, mint azon, hogy az együgyű Syndikusztól reá hagyá magát az engedelem-kérésre beszéltetni. Kétszeres dühvel ese most az asszony a'szegény Márira és Lajosra, 's a' férjétől ismét valami nyomos törvényes lépéseket kivánt, mellyeket ez szerencsésen elháríta azzal, hogy annál sanyarúbb fenyitést igért, ha a' dolog minden kétségen kivül lejénd. De annál jobban köszörűlé a' Dáma a nyelvét e' Familián és Lajoson. Zéburgné pedig, ki előtt a' hir nem maradt titokban, legtanácsosbbnak itélé maga részéről Lajost a' rágalom'nyilai ellen védni; mert már szinte Rózát is belé kezdék' a' dologba csavarni. Róza a' társaságban vagy kétszer finnyásan bána a' Polgármesterné fija-urával, midőn ez az Akadé

miákról megérkezett, 's Róza körűl elméskedett.

Zéburgné tehát vagy kétszer az egész Familiának vacsorát adott, beajánlá magát eggynehányszor kávéra, 's elbeszéllé a' mit tudott, hogy Szellhof szereti Márit, jegyben van véle, és mihelyt teljes idejű lessz, elveszi.

,,Kicsoda? az ifjú Szellhof? elveszi a szajha asztalos leányt?". Ebből új lárma támada a' várasban; majd azt beszéllték, hogy már titkon öszvesküdtek, majd hogy nehány napok múlva fognak megeskettetni. A' Conrektor, a' kirendelt Spion, de a' ki keveset vigyáza Szellhof' útjaira, leüle legottan, 's megírá a' Szellhof' onkelének, hogy az ő nevendékje, az ifjú Szellhof, őtet, minden vigyázása mellett is megcsalta, és ama' fajtalan asztalos-leányt

titkon folyvást látogatta. Most már a' leány terhes tőle. Mindent eltagad ugyan; de a' közhir azt mondja, hogy titkon meg akart esküdni ama' fajtalan leánnyal. Kéri annakokáért, hogy izenje-meg, miként bánjon vele.

Lehet gondolni a' Szellhof" on·keljének rémültét, midőn e' levelet kezében tartá. ,,Oh a' gazember! az elfajult gaz kölyök!" igy kiálta 's fel 's alá futkosa a'szobában. Végre egyenesen a várasi Magisztrátushoz folyamodék panaszával, nevezetesen a' Polgármesterhez, a' kire útalt a' Conrektor, 's kéré a' búja Sziversz Familiának, kiváltképen pedig a leánynak megbüntettetését, a' ki az

onoka-öccsét elcsábitotta, és bizonyosan csak költésképen magát ő tőle terhesnek mondja, 's az esketést és a házasságnak végrehajtását sür

geti; azután kéré, hogy az onokaöccsének házi árestomot adjanak, mig maga érte nem megyen.

Most már kezében vala a' Polgármesternének a bosszúállás eszköze.,,No," úgymond,,,csak nézze-el az ember! ki keresett volna e fiatal leányban annyi rosszaságot? ugyan ravaszúl vették-fel a dolgot!" A következő nap e' dolognak megvisgálására rendeltetett. Eggy tanácsbéli ember a' Conrektorral Szellhofhoz ment, 's Onkeljének paranesára házi árestomot mondtak reá, és kihalgatták az asztalos leánnyal tejendő eggybekelés felől. Szellhof megijedt és reszketett; de azonban azt felelé, hogy ő a' leány' terhességéről sem tud semmit, nem hogy azzal lejendő eggybekeléséről, és esedezett, hogy kiméljék-meg a házi

árestommal. Ezek vállaikat vonogaták, még eggyszer kérték, hogy inkább önként tegyen vallást gondolatlansága felől, mint Szellhof elveszté ugyan férjfiságát, panaszkodott, óbégatott; de nem vallott semmit, 's elmentek tőle.

[ocr errors]

‚Éppen ekkor elindúla eggy más tanácsbéli ember is eggy bábával Sziversz Mesterhez, hogy a' másik részt kihalgassa. A' mint e' két személy a' szobába lépett, és a' tanácsbéli ember az első szókat kimondaná, az anya szörnyű jajgatásra fakadt: az atya nem állhatott lábain, 's leüle a' vágó-székré, Mári pedig, a' szegény szánakozásra méltó Mári, halványan mint eggy árny, anyjának nyakába tekergődzött, mintha azt meg akarná fojtani. Lajos, a'ki az anyának felsikóltását hallotta, leveté.

« ElőzőTovább »