Oldalképek
PDF
[ocr errors][ocr errors]

kor a' Szellhof" felesége lessz, édes . Rózám! de még most titokban kell a' dolognak maradni." - Róza a' Lajos' karjai közzé borúla, magához szoritá ötet 's kiáltá: „Mennyire szeretlek én téged, édes Lajosom, és a jó Márit!

Igy éltek immost Róza és Lajos nehány hónapokig, 's maga Zéburgné is, a' ki Rózának a' Szellhof' és Mári' képestségökről eggyszer más: szor szót tett, láttatott ismét Lajos

eránt a hajdani bizakodás útjára térni. Öröm és eggyesség, bizalom és szeretet uralkodék ismét mind a két házakban ; Lajos minden órát, mellyet csak dolgaitól elvonhatott, Rózánál tölte, 's Róza minden órá... ban ujjulni és nevekedni érzé szerelmét. Lajosnak karjai közt napról napra természetesbb leve; öltözete,

[ocr errors][ocr errors]
[ocr errors]

zönségesen elvégezék, hogy Róza azon a napon ebben a' ruhában maradjon, 's Lajos egész nap nem látott semmit, Rózán kivül.

Ez időtől fogva olly szakadatlanúl Rózával foglalatoskodott, hogy Márinak veres szemeit, halvány orczájit, 's bánatos tekintetét, és Szellhofnak melankóliás mély halgatását teljességgel nem vevé-észre. — Mig e' két boldog körül öröm uralkodott, és az ártatlanság 's bizakodás, sze

te sziveikbe; az alatt ama két boldogtalantól, Szellhoftól és Máritól eltünt az ártatlanság, 's vele eggyütt minden öröm. —Egész estyéket töl. töttek magokban; egész estvéken feküvék Mári a' nymph - ruhában a' Szellhof" karjai között.

Szellhof szintolly szivesen sze.

« ElőzőTovább »