Oldalképek
PDF
[ocr errors]

Atyjának eggyik inasa vivé-meg néki e hírt: „Gellner Kisasszony elérkezett." Mári, az asztal, az inas, mind eggymásra omlott, úgy rohana ő ki az ajtón; futa keresztül az útszán, a garádicson fel a Zéburgné' házába, s éppen olly sebesen a Ró

za karjai közzé. Róza elijede Lajostól; már három évek ólta nem látta őtet. Ő már most tökélletes, nemes termetű, magas ifjú volt. Róza pedig eggy karcsú, teljes, tizenötesztendős leány. A' Lajos karjai közt hevere, 's az még eggy kicsit hánykódó ragadmánya vala az ő gyönyörjének. Valahányszor szemeit felemelé, mind annyiszor nem kicsin vidám játsztársát látta többé, hanem a férjfias ifjat, és a „te," mellyel mind eddig írta leveleit, nehéz leve néki, s kerülni

[ocr errors]

láttatott azt. Lajos ezen idegenségből szinte semmit sem érzett, úgy gondolá, ő magának ezerszer is Rózát, mint Márit, és ollyan vala Róza. Eggy óra mulva ismét az leve ő Rózának, a mi vólt vala, barátja, játszótársa, biztosa's szerelmese; mindazáltal ez inkább vala akkor, mikor szemeit lesütve méne mellette és csak hallá őtet, mint mikor reá nézett; azonban még is eggy pillantatig sem lehetett, hogy reá ne nézzen; mert a Lajos elragadtatása, ez a' szelíd nyájasság, a leghevebb szerelemnek ez a szelíd villáma, a bizakodásnak ez a ragyogmánya az ő . szemeiben, ez az olvasztó, vidám, tüzes gyengédség az ő mozdúlataiban 's remegésében : sokkal nagyobb triumph vala a szerelemmel teljes lyánnak, semmint szíve csupán az

[ocr errors]
[ocr errors]
« ElőzőTovább »