Oldalképek
PDF
ePub

is megfoghatom: az atyja eggy igen okos, józan ember, a' ki értelmének minden időben hasznát vette. Az anyja -no illyen csak akad néhanéha ; mindazáltal-nem rossz ; osztán Mári már esztendőtől fogva mindennap velünk van, hall és lát! azt meg lehet fogni. Tehát szép, jó, okos is: hát mit kívánsz még egyebet tőle ?" Azt édes Burkárdom! a' mit - azt a' mit fáin életmódnak hivnak," Bolond vagy a'

[ocr errors]

te fáin életmódoddal! 's erről a' fáinabb életmódról gondoskodjam én? én, a' ki semmit inkább nem gyűlölök az embereken, mint e`nevetséget, e' csalárdságot, ezen előitéleteket? azzal rontsam-el ennek a' leánynak értelmét? tanitsam őtet ostobának lenni? te valóban bolond

[ocr errors]

,,Nem az, a' mit akarok; hanem -nézd csak az ő ruháját, haljad beszédét, haljad németségét, mellyet beszéll!"- „De az ördögbe, ne nevezd hát azt fáin világnak, a'mi a' fáin világnak éppen az ellenkezője; mert hiszen, Mári természetesbb öltözetben jár, mint a' fáin világ. Beszédje, az igaz; de a' fáin világ szintolly rútúl beszéll, 's éppen olly rossz németséggel, 's azon felül még ocsmányúl sziszeg és hortyog a' beszédben; Mári pedig ezt nem cselekszi!

Az éppen más dolog, nem fáin világ. No, arról hadd gondoskodjam én! az-az! jobban kell néki öltözködnie, és jobban beszéllnie. Az egygyikhez kita kivántatik, a' másikhoz könyvek. - Azt bízd reám!"'s Burkárd gondoskodott is arról szokása szerint. Eggy szabót hívata, megmu

tata néki Montfauconból eggy görög asszonyt, és ollyan köntöst parancsola. —,,Tán maszkara-köntös lessz az?" kérdé a' szabó: „,vagy tán megint valami olyan minapi felvonást akarnak tartani ?" Felválalván azt, a' személy nagyságát kiváná tudni a' ki azt viselni fogja.· Lajos előhivá Márit: a' szabó mértéket vett, 's nehány napok mulva előjöve eggy' bőv, redős, fejér gyolcs ruhával, 's mellé eggy világos kék gyólcs övvel.

Burkárd béhivá Márit. „Húzd-fel csak ezt a' ruhát, édes Márim!" „Én?“ ,,Igen is te!"- Mári megnézé a' ruhát, 's nem tudá, mire való az.,,No, húzd-fel hát! Mári mondá nevetve, bogy ha néki kedve telne benne, igen szivesen! Felméne a' ruhával a szobájába; felvevé azt, a’ hogy tudá, 's akkor lejöve a' görög

[merged small][merged small][ocr errors][merged small]

mit sem ér, Mári! a' kendőt vesd

[ocr errors]
[ocr errors]

el!" ,,Nem, az Istenért! az nem lehet." „Meg kell lenni, édes gyermekem!" Végre sok fogatkozások 's ellenvetések után, letevé Mári a' kendőt, 's ekkor Lajos megmutatá a' leánynak a' képet, hogy a' görög haj-hordást, és a' nyakkendőnek illetlenségét értésére adja néki, mellyet a' leány teljességgel nem akara letenni.

Végre úgy a' hogy rendbe szedé a' haját, a' kendőt pedig legalább bédugdosá a ruha alá. Most már gyönyörködve nézé Lajos a' maga görögnéjét. Úgy találá ugyan, hogy a' lábbelije nem görög, de alkalmas, azért is meghagyá azt. Most idegenűlve álla előtte; majd osztán e’ki

áltással: „Oh édes Márim!" a' gyönyörű görögnének karjai közzé futa, 's szinte elfojtá csókjaival; azután lángoló tekintetekkel nézegé. „Be szép, oh Mári! be szép vagy!" kiáltá. „De," kérdé most Szellhof; „mit akartok ti?" „Még kérdheti azt őkeme! úgy tartom a' ruházat már megvan, 's imhol vannak Gellert' meséji, Hagedorn, Rabener, Geszner: ez is elég most először." -,,Oh adná Isten, hogy az én Márim igy járhatna! sohajtá Szellhof ismét visgálván őtet; „de, kedves barátom! nem ez, a' mit én akartam." -,,No? mit akartál hát? Ez a' köntös könnyű, meleg, 's a' mint magad is mondod, Márinak illik: a' hóhér csinálhatna hát valamit kedvedre! Mári! ne halgass ő reá, 's járj igy!"— Mári még csak most hallá, hogy ez lessz

« ElőzőTovább »