Oldalképek
PDF
ePub
[ocr errors]

éppen olly néma vala mint a leány, ohajtá vajha kimenne, nehogy Burkárd ott lelje; ha pedig kiment, éppen olly ohajtva kiváná ismét viszsza. Ha Lajos otthon volt, és Márival tréfált, látá melly nyájasan felelt Mári Lajosnak 's mint mosolyg reá; ha pedig ő közelitett, nem is nézett reá, vagy csak alólról, és komolyan, nem vidáman volt vele. Bosszankodott rajta hogy a' leány jobban szerette Lajost, mint őtet. Ez éppen Karácson tájban volt. Szellhof olly finomúl tudá kormányozni a` beszédet, mintha Lajos találta volna fel, hogy Márinak valamelly Karáesoni ajándékot adjanak, melly eggy esinos öltözetből állott. Mári igen nyájasan köszöné Lajosnak, Szellkofnak pedig alig tudá kirebegni e' szavakat: „Köszönöm az Urnak!"

ámbár Lajos mondá néki:,,Szellhofnak köszönd Mári! övé az ajándék.“ Szellhof a' Mári' kamarájába lopódott, 's leteve még oda eggy szép nyakkendőt, mellyet elfelejtett vala. Mári viselé azt, a' nélkül hogy kérdené, kitől került: elpirúla, mikor az a' Szellhof' jelenlétében legelőször volt nyakában. Ha mindent úgy kimélnél Mári," mondá az anyja, ,,mint az új kendődet! ezt úgy őrzi mint a szeme' fényét!" 's Mári még inkább elpirúlt. Eggy szóval Szellhof és Mári nem valának közömbösek eggymáshoz.

Azonban, a' mint feljebb mondottuk, Szellhofnak eggyszerre más szállásra kellett menni, 's Márinak eggy egész hétig soha sem volt száraz a szeme; 's ha az atyja, anyja, és Lajos kérdezék: Mári! miért

[ocr errors]
[ocr errors]

sirsz te?" azt felelé: „,én nem sirok! nem tudom mi baja lehet a szemeimnek." Szellhof minden estve elméne Lajoshoz, akár volt otthon, akár nem: 's Mári minden estve, mikor Lajos otthon nem vala, Szellhoffal volt, ha pedig otthon vala, ezer dolga is volt a szobában, 's Szellhofnak is mindég valami beszélni-valója Márival.

Ez valóban nem maradhatott sokáig titokban Burkárd előtt, ki az örökös ajtó-nyitorgálásra mosolygva fejét csóválá, és néha tréfásan Márit Rózának hivá: mert a' Róza' örökös ablak-nyitorgálása juta eszébe, mellyel őtet azután is sokszor vexálták. Eggy nap kézen fogá Burkárd Márit: Hé Mári! megmondod-e nekem eggyszer az igazat?"— „Oh igen is!" mondá a' leány nyájasan.

[ocr errors]

,,Kit szeretsz jobban, engem-e vagy

Szellhofot?"

دوو

[ocr errors][merged small][merged small]

eggyformán," mondá ez elpirulva. — ,,Kit szeretsz jobban, azt a' gyalút-e, vagy Szellhofot ? mind a' kettőt eggyformán! úgy-e?" A' leány még inkább elpirult. „Hallod-e, Mári! én téged szeretlek; 's igen szivesen akarnám, hogy boldog légy. Édes gyermekem! kit szeretsz jobban, az Istent-e, vagy Szellhofot?" A'leány lángolt: megkapá a' Lajos' kezét, 's megcsókolá hirtelen, minekelőtte megakadályozhatta volna. „Ez ́ nem felelet. Kit szeretsz jobban?" ,,Szellhofot!" felele a' leány igen lassan. Lajos mondá: „Várj eggy kicsit!" ajkai elébe tartá fülét;,,most mond-meg még eggyszer! kit szeretsz teljes szívedből?" ,,Szellhofot! Lajos a' leány' füléhez tartá aˆ szá

ját, és mondá fen-szóval: „Vettem észre" 's az elszégyenült leány kiugrék karjai közzül.

,,De

Mihelyt Szellhof oda jött, őtet is elővevé Lajos, és Szellhof megvallá, hogy a leányt szívből szereti. ugyan édes Szellhofom, miért az ajtó megett? miért titkon? hadd jöjjönelő Mári! vedd karjaid közzé, mikor én, mikor a' Szüléji itt vagyunk! minek titkon mászkálni? miért vagy közömbös a' leány eránt, aż atyja előtt ?" ,,Édes Lajosom! te tudod, minó állapotban vagyok. A' Tútorom" „a' jóban nem parancsol neked úgy-e? vagy, Szellhof, csak nem akarod talám a' leányt elcsábítani?“

- „Lajos!"—— „Jó, úgy hivnak engem! te eltitkolod szerelmedet a Tútorodtól: de miért én tőlem? - miért a' leány szüléjitől? felelj!"

« ElőzőTovább »