Oldalképek
PDF
ePub

,, Meg is gondolni, eggy ártatlan lyányt illyen hírbe keverni !" ezt mondák most; 's ismét más órában: ,,De ugyan hogy az öreg Burkárd, fijának a' Sziversz' lyányával való fajtalankodását úgy elnézheti !"

A' Conrektor irt a' Szellhof' Tútorának, 's Szellhofnak azonnal el kellett menni Burkárdtól : bár melly gondatlan volt is az eddig nevendékjének élete felől, annál figyelmesebbé tétetett most arra a' Conrektor' levele által. Ebből nagy pletyka kerekedett. A' Rektor különvevé eggyszer Lajost,`s mondá néki: „A' ki fajtalan emberekkel társalkodik, annak nem marad eggy ép haja' szála is." ,,Rektor Úr! az nem illik én reám!" felelé Lajos nevetve.,,Annál jobb," felelé a' Rektor,,,én pedig azt a' tanácsot adom néked, a' mit Szókra

[ocr errors]

tesz adott vólt a' maga barátjának : ,,a' szép leányoktól úgy fuss, valamint a' kigyóktól !“ — ,,Rektor Úr! én a' kigyótól nem futok, hanem agyon tapodom."—,,No, no, a' köz hír rosszúl szóll felőled!" ,,Az nem az én hibám!"

[ocr errors]

دوو

,,De a' szin

[ocr errors]

,,Ne

és

még is ellened van, fijam!" kem jó lelkisméretem van, Rektor Úr !66 ,,Adja Isten, édes fijam, igyekezz, hogy azt megszerezhesd, minden erőddel, az a' Summum bonum; mert Flakkusz azt mondja, hogy;,,Nil sine magno vita labore dedit mortalibus.""

Valahányszor a' Rektor Lajossal beszélt, mind annyiszor erősen és állhatatosan állította, hogy ő nem az a' kicsapongó ifjú, a' minek őtet tenni akarják; de annyiszor 's olly környülményesen hallá az ellenke

zőt, hogy mind-annyiszor kéntelen vala ingadozni, mivel nem tudá őtet védeni. Igy volt ezzel Zéburgné is: mindennap sürgeté ő az öreg Burkárdot, hogy a' fiját vegye-ki az asztalos' házából. Burkárd beszélt az asztalossal, a' feleségével, Márival, látá Márit fijának társaságában, 's midőn visszatért, mondá Zéburgnénak:,,hogy Lajos a',leányt, a' Márit szereti, az való, és én örűlök rajta; mert az eggy jó leány és ártatlan; arról felelek! Én az egész várasban eggy házat sem tudok, a' hol olly jó helye volna, mint éppen itt. Miattam ott maradhat, valamig neki tetszik!"

„Úgyde estvénként sétálni jár a' leánnyal!"-,,Hiszen Rózával is járt !"—,,Ugyde, Burkárd Úr!" mon

dá Zéburgné érzékenyen :,,nem lel

--

ebben Kegyed semmi külömbséget?" —,,Nem, a' legkisebbet se." „Lelek hát én; legalább nem látom azt örömest, hogy Róza eggy asztalos-leánnyal ossza-meg",.Mit? mit osszon-meg?" ?"—,,Szivét, szerelmét, 's valaha még ágyát is!"—,,Ki be széll arról, Szomszéd-asszony? hányszor járunk mi ketten estve sétálni, 's háltam-e azért csak eggyszer is Kegyeddel?" ,,Kegyed bárdolatlan, Burkárd Úr!“ „Én nem vagyok; de csak nem találhatom-ki, hogy mi köze lehet a' sétálásnak a' szerelemmel! Azt ugyan jól tudom, hogy mikor még Róza és Lajos kiesinyek voltak, akkor is mindég félt attól Kegyed; de annyi bizonyos igaz, hogy százszor is sétálhat valaki mással, a' nélkül hogy csak eggyszer is vele hálna." -,,De Bur

وو

kárd Úr! az egész világ“ —,,Ej, a' hóhértt! az egész világ! Török-országban némellyik Basa száz asszonnyal is hál, pedig eggyikkel se megy soha sétálni.“ —,,Jól van. Majd meg fogja látni Burkárd Úr, ki ismeri jobban az embereket, én-e vagy Kegyed?" ,,Valósággal, Szom

széd-asszony! Kegyednek sok baja lehetett ifjú korában a' sétáló utakon !"

Való, hogy Zéburgnének volt valami igaza. Mári kezde jól, igen jól őltözködni: Sziversz Mesternek szolgálót kellett tartani, 's Mári megkiméltetett a nehéz házi munkáktól; ellenben gyakran ült eggy könyvvel kezében, 's a' kötéssel keblében. Ez mind a' Lajos' munkája volt: az tagadhatatlan: de nem a' Lajos' találmánya.

« ElőzőTovább »