Oldalképek
PDF

vel, ezen aluvó Amor előtt ! Nem állhatá-meg; felhivta az öreg Burkárdot, ki e reggel ide érkezett. Ott állának mindketten , 's lesték csendesen; és könyűk folytanak figyelmező szemeikből. Burkárd e szavakat suttogá Mil:tonból Ehrenbreitnak: - - - – with eyes Of conjugal attraction unreprov'd And meek surrender, half embracing lean'd On our first father: half her swelling breast

Naked met his under the flowing gold
Of her loose tresses hid." 32~82 -

[ocr errors]
[ocr errors]

zuszbotokat pálma-ágaknak gondolta. Most lett már világos előttök a porkoláb cselekedete. A Conrector írt a Szuperintendensnek, hogy Szent Mártonból senki sem akart csúfot űzni, sőt inkább panaszt is tettek az iskolások a porkolábnak megtámadása miatt.

Azonban az embert nem lehetett lecsendesíteni: ő elégtétet és visgáhatot kivánt a maga jelenlétében, 's ennek meg kellett lenni, mert ő félig-meddig az iskolának Ephorusza vólt, és hogy olly ritkán gondoskodott az iskoláról, azt a Rektornak görög floskeljei okozták, mellyeket ő gyűlölt, minthogy nem értette, azonban pedig teljességgel nem akarta mutatni, hogy nem érti.

Terminust tettek tehát ; és Szellhof magára vállalta a védelmezést.

[ocr errors]

Tudta ő a Pap gyűlölségét a görög nyelv eránt, és elvégezte magában, hogy az által bosszulja-meg őtet. A' határozott nap feltünt, 's megjelenék a Pap a két Polgármesterrel eggyütt. A vádnak azonban csak hamar vége szakadt: mert a Szuperintendens maga leírván az iskolásoknak őltözetöket, és a Rektor azokat Montfauconból néki mind megmutatván, meggyőzettetett, hogy az Badchusz-innep volt, nem pedig ő reá való Szatira. Lajos mondá a Rektornak: „Beh igaza van az én atyámnak, hogy a tudatlanság és kevélység mindég ostobaságokra vetemedik!" A Pap felpattant, Lajos nagy szabad-lelküséggel megvívá a maga állítását, és beszélt valamíg csak Ehrenbreit nem intett néki. „Úgyde," elkezdé a Vicze-Polgármester: „hát a Cabriol a tonna helyett volt-é, mellyen Bacchusz mindég ülni szokott?" – „Úgy van!" felszóllala még eggyszer a Pap, „úgy van, Nemzetes Polgármester Uram, én is azt mondom ! Ha Bacchusz tonnán ült volna, úgy tudtam volna, hogy eggy antik Bacchusz-innepet akarnak előadni." Ehrenbreit majd megfúlt nevettében; de a Rektor nagy haraggal felpattant, 's kivédte a Bacchuszatya becsületét, a két Uraknak nagy megszégyenítésökkel, 's legalább is húsz görög mondást felhozott annak megmutatására, hogy Lajos igen szép Bacchusz vólt. A dolog még eddig csak jól ment, de már most Szellhof és Lajos kivántak elégtétet a porkolábtól lett meggyaláztatásokért. Lajos igen könnyen meg hagyá magát engesztelni;

« ElőzőTovább »