Oldalképek
PDF

a ház előtt fél karikába álltak. Bacchusz jelt ada thyrzusz botjával, 's eggyszerre pokolbéli csengéssel megzendűle a sok csörgő, dob, és ostor, 's közbe orditák a Chóristák amaz Ódát: „Quo me rapis, Bacchetui plenum!" mellyet a Praeses a legvadabb Compositióba tett vala. „A szemtelen gazemberek," kiáltá e lárma között a Szuperintendens: a guta is megüthetné az embert bosszúságában !" Reszkete keze lába, s most halvány, majd piros leve mérgében. A felesége's minden rokonjai körülállák, és megtudván haragjának okát, véle versent dühösködének; a fiatal lyánkák lopva nézegének-ki az ablakon, 's az ifjú Istennek tekintetei bocsánatra készteték őket. „Mit, Uram Bátyám!" kiáltá a Vicze-Polgármester-, eggy kis gömböcz veres tüzes ember, a' ki már ez egész mái napon bosszankodott, hogy az első Polgármesternek muzsikát visznek, néki pedig nem : „mit, Uram Bátyám! hát ezen akar bosszankodni? Hiszen ezen mingyárt fordítást teszünk. Csak rám kell bizni!" – „Oh, kedves Uram Bátyám !" kiáltá félelmesen a Szuperintendensné, „látja hogy bánnak az Urammal az iskolások, a szamarak ! segitsen rajtunk, és mutassa-meg eggyszer az iskolának, 's a nagy okos Rektor Úrnak, hogy Kegyed is Polgármester !" – A' kis ember kapá a kalapját s pálczáját, fel s alá jára nagy gravitással a szobában, tombola lábával: „Ne bosszankodjon Kegyed ! mert jóhogy megárt: majd megmutatom én, ki vagyok?" Ezzel elfu

ta a tanácsházhoz, a hol a váras' hajdúji voltak.

Az alatt elvégződék a pokoli muzsika; Bacchusz megcsavaritá thyrzuszát, 's a' czúg ismét megindúlt, és elhagyá flóta-muzsika alatt a temetőt.

A Papot vigasztalák szenvedett szerencsétlenségén, és ő elfelejté azt a bosszúállás plánjai között, mellyet állni akart e tiszteletlen embereken, papirost, tentát, pennát kére, 's irt Gellner Rektorhoz.

Gond nélkül a Szuperintendens'

levelén, gond nélkül a kis gömböcz

Polgármester sietségén, a ki kehécselve fúrá-ált magát a Szatiruszokon, ment az Istenek 's Fél-istenek serge a temetőtől le a piacz felé, hogy tégye látogatását az első Polgármesternél.

A tanácsház előtt eggyszerre megállitá a czúgot eggy porkoláb hat hajdúktól kisértetve, 's a porkoláb közelíte Bacchusz majesztásához. „Le a szekerről!" kiáltá a porkoláb nyers hangon. A Bacchusz mellett ülő Nimfa, azonnal reszketve leugrék, 's elfuta veres pántlikával tüzött fejér lábaival a sáron keresztül. Utána futott fele is a Bacchánszoknak és Szatiruszoknak: a Bacchansznék. is, kik a ballisztát vonták vala, eltüntek. „Mit akartok ti?" kérdé Lajos ijedtség nélkül, 's letevé a bibula poharat maga mellé, - és jobbjába fogá a thyrzusz pálczát. Szilén megsarkantyúzá szamarát, 's oda siete. Két hajdú azonnal megfogá a szamarat, 's levevé Szellhofot, 's most állt Szilén először erősen a lábain. A porkoláb parancsolá

[ocr errors][merged small]
« ElőzőTovább »