Oldalképek
PDF
ePub

daná, hogy a' gyermeknek engedelmet kellett kérni a' rabtól. „Kértem is valósággal," mondá Lajos, midőn néki ezt az atyja elbeszéllé. Egyéb tóditásait a' várasnak kineveté, ha azok nevetségesek voltak, vagy pedig hidegen 's csendesen elhalgatá, a' nélkül, hogy szeszélyéből kikölt volna.

Még nagyobb lón a' gyermeknek bámulása, midőn hallá, hogy nagyobb részök e' raboknak, részint nyommasztó szegénység, részint tudatlanság 's rosz nevelés által vitettek azon vétkekre, mellyekért lánczok közt lakoltak, Szive felháborodék, midőn Ehrenbreit felszámitotta, hogy eggy gazdag familiának némelly innepe, némelly vendégeskedése, többe ke rűl, mint eggy egész szegény Familiának esztendei költsége, és hogy

az illy szegény Familiának atyja sokszor gonoszságra vetemedik, hogy magának 's gyermekeinek kenyeret szerezzen.,,Oh Istenem!" kiálta ő; „lehetséges-é az?" Immost megismérteté őtet Burkárd az ő két falujabeli minden embereknek táplálati állapotjával, 's eggyszersmind azon intézetekkel, mellyeket tett a' végre, hogy a szegényeknek munkát, szorgalmat és élésmódot szerezzen. Erre már azt kiváná a' gyermek, hogy minden szegényt bővelkedéssel önthessen-el, 's nagy bajjal lehetett értésére adni, hogy néha a' bővelkedés is ártalmas. Mostanság Burkárd maga is jobban 's szivesebben kezdett a' maga jobbágyainak állapotjokkal 's boldogságokkal foglalatoskodni. Minden e' végett tett tanácskozásokat közlött a' tizennégyévi gyermek

kel, 's minden okokat, hogy miért cselekszi ezt vagy amazt, 's Lajos még e' felett eggyszer-másszor csalárdoktól is reászedődvén, olly vigyázást tanúlt, melly az ó ideje felett volt.

Mihelyt ő eggy szegényt lelt, a' ki néki nyomorúnak látszott, mivelhogy siránkozott, azonnal nyílt joltévő szivvel repült annak elejébe. Unszolta, kérte az atyját, Ehrenbreitot, 's az anyját, hogy segitsenek a szegényen; ezek a' segély' módját magára bizták, 's gyámolitották a' végett pénzzel. Ö adott, a' nélkül, hogy kérdené, mennyire van szüksége a' szegénynek: eggyszerre odaadá, valamije volt. Burkárd utána járt a' következésnek. Sokszor nem jó végre fordítatott a' pénz; sokszor a szegény, nem szerencsét

len, hanem csak szemtelen volt; 's Burkárd figyelmessé tevé ekkoron Lajost, mennyi valóságos jót tehetett volna annyi summával.,,Édes fijam!" mondá az atyja;,,adni nem virtus, hanem jóltenni; adni igen könnyű; de jóltenni igen nehéz. Ne csak adj, fijam, hanem boldogits!" A' Burkárd jótétei a' falukon, és az Ehrenbreit jótétei a' várasban tapasztaló iskola gyanánt szolgáltak a' fiúnak. Megtanúlt szemeskedni, hogy jól tehessen; meg tanúlt mértékletesen élni, hogy legyen mije; szíve meglelé a' nyomorúltat, 's tapasztalása segédül vala nékie.

Maga Burkárd is az előtt abban az esetben vólt, a' mellyben ezer meg ezer igen jó lelkü emberek vannak. Ő igen hajlandó volt jóltenni: határtalan jó akarattal birt az emberek

eránt; sőt valóban munkás is volt, de csak akkor, ha eggy hirtelen pillantat, vagy valamelly szembetűnő nagy nyomorúság, az ő Fantáziáját, 's ez által a szívét meghatotta. A' maga házának foglalatosságai, ezerféle apróságok, fijának nevelése, eggy alléenak vágatása elfelejtette véle, hogy még olly sok szerencsétlenek vannak, akik az ő segitsége nélkül szűkölködnek, és a' kik vagy bízatlanságból, vagy szerénységből, vagy egyűgyűségből, vagy szeméremből általlottak ő hozzá folyamodni, inségöket kifejtegetni, 's a' módot, melly által rajtok segiteni lehetne, előadni, A' taligás-rabbal való történettől fogva, a' melly Ehrenbreit, Lajos és Burkárd között a vétkek' forrásáról, és a helyes jóltétel' módjáról való beszélgetésre

« ElőzőTovább »