Oldalképek
PDF
ePub

del birt, s már ez estve szorosan magához voná Lajost.,,Jöjj-el gyakran másszor is, Ehrenbreit, ha tetszik! igy kiálta utána, mikor el

ment.

Ehrenbreit Szerdán reggeli tizeneggy órakor megjelent, és ott maradt másnap reggelig; Szombattól fogva pedig Hétfőig. Lajos ezen idő alatt majd csupán ő vele volt, kivévén azon órákat, mikor Róza eljött. Ezt is használta Ehrenbreit, leüle a két ártatlan gyermekek közzé, mint Miltonnál az Angyal az első emberek közzé, 's bélehellé az ő gyengéd lelkeikbe a jóságnak, jóltévőségnek és az emberi boldogság munkálásának tiszta szellemét. Igy ülének ők a' kertben, vagy az erdöcskében, vagy a szálában az ő lábainál, halgaták az ő oktatását, 's

Rózának ő hozzá felemelt kék szemeiben sokszor az ártatlanságnak, örömnek 's megilletődésnek cseppjei úszkáltak. Lajos letörlé az ő könnyeit, midőn arczára folytanak, gyengéden felkiáltván:,,Édes Rózám! ne sirj hát!"

Ehrenbreit taníta a gyermeknek Vallást igazi értelmében; eggy kevés Theologiát, Logikát, Történetet, 's valami Mathesiszt. A' Geographiát, Természet - hisztoriát és az idegen nyelveket az atyja válalá magára, mivel ő ezekben kétségkivül jártasabb volt az iskolás tanitónál, éppen hogy Ehrenbreit a' methoduszát jobbitgatá.

Gondolni kell immár e' gyermeket, a' leghatártalanabb szabadságban nevelve; olly szabadságban, mellynek nem vala egyéb határa az

idegen birtoknak szentségén kivűl, véghetetlen való szeretettel eggyütt. Ez a gyermék megismeré most a' Görögöket és Rómaiakat, olvasá a' Rollin' enthuziászta kellemetes románjait a Rómaiakról, 's a' Crevieréit a Görögökről, hallá mindennap gúnyolni a' mái emberek' véleményeiket; gondolhatni, minek kelle válni e gyermekból! Szokratesz és Diógenesz! ingadozótt e` kettő közt, mellyiket böcsülje inkább. Brútusz, Epaminondász, Hermann, Leonidász! szeme tündöklött e' nevekre: alig tudá, Rózát szereti-e jobban, vagy Róma' szabaditóját, az ő kedves Brútuszát.

Szeretete Ehrenbreit eránt naponként nevekedett: ennek eggy tekintete elegendő vala őtet a' legerősbb testi és lelki munkákban áll

hatatossá tenni.,,Független akarsz Jenni Lajos ? jól van, barátom! tehát tanuld-meg szükségeidet kevesiteni, és szoktasd munkához magadat. A' pohár Diógenesznek nem volt igen sok; 's az eke-tartás a nagy Római Dictatornák nem volt igén kevés! Eggyesitsd el kettőt is szabadabb lészesz és függetlenebb mind a' kettónél!",,Szabadabb, mint Diógenesz? E' gondolatra kevély érzések származának a gyermek' mejjében, nem gyermeki hiúság) érzései, mellyek eggy minúta mulva eltünnek. Nem! hónapokig tarták ezek vidámon és boldogúl e' gyermeket a természet' legeggyszerűbb szükségeinek éldelése; eggy alma 's eggy pohár viz mellett, és állhatatosan a' fárasztó munka mellett.

[ocr errors]

2

Sokszor állt felette Róza, 's nyá

`jasan nézé őtét.,,Játszunk eggy kicsint, Lajos!". ,,Mihelyt ezt felásom, édes Rózám !"- ,,Én is segitek, Lajos!" Elővevé a' legkisebb kapát, 's játszott a rögekkel, és akadályozá Lajost a' segitésével, mig végre Lajos a' kapát a földbe üté (régen mosolygva nézte már. őtet), 's hozzája futa: „Játszunk tehát!“ Játszának eggy órát, 's a' gyermek sokszor fél órával is tovább marada a' kertben a munkásoknál, hogy a' játék' idejét munkájával kipótolja.

Vagy pedig ott ült Róza tűrve és kötött, 's várta, mig Lajos elvégzi a' munkáját, azonban hozzá-hozzá futott, 's kötényével törlögeté arczáról a verejtéket, folyton folyvást kiabálván: „Ugye Lajos, elfáradtál már? hagyd-el már! légy vigan!“ vagy kikeresé néki a' legszebb sza

« ElőzőTovább »