Oldalképek
PDF
[ocr errors][ocr errors][ocr errors][ocr errors][ocr errors][ocr errors][ocr errors][merged small][ocr errors][merged small][graphic][merged small][merged small]

„Legalább a' Fijamnak Ura akarok lenni ! Nem kell bépólálni !“ mondå Burkárd Úr erős de szelid hangon.

„Úgyde, édes Férjem ! hiszen az egész világ bepólálja a' gyermekeket!“ mondá Zsáni, olly hangon, mellyből az egész engedelmesség ki

[ocr errors][ocr errors]
[ocr errors]

nak ajkait, 's azonnal kész lessz a Karaiba.“

Zsáni felugrott, férjének karjai közzé esett, lenyomá őtet eggy székre, keblére borúlt 's a' mejjéhez szoritá őtet. Burkárd elveté a' szálkákat, hogy Zsánit megölelje. A’gyermek pólyátlan maradt; 's Zsáni hozzá szokott ahoz, mint ezer egyéb dolgokhoz, mellyeket az egész világ másként cselekedett ugyan, mint az

kiket néki Burkárd mind annyiszor az újjain hiba nélkül előszámlált. Illyek valának De ez méltó reá, hogy rendel" előbeszéltessék. Elég hozzá, hogy a' gyermek Keresztény maradt, de pólyátlan Keresztény, • Burkárd azon ritka emberek köza zé tartozott, kiket a'Sors az ő most jó majd rossz. szeszélyének játsz

« ElőzőTovább »