Oldalképek
PDF
ePub

263

TERVNÉLKÜLISÉG-TEST

TEST

264

[ocr errors]

-on, --ról.

-on, -- ról.

TERVNÉLKÜLISÉG, (terv-nélküliség) ösz. fn. , erős, izmos, helyes alkotásu test. Kövér, vastag, nehéz Állapot v. minőség, melyben bizonyos terv hiányzik. idomtalan test. Gyönge, beteges, vėzna, szikár, sovány

TERVRAJZ, (terv-rajz) ösz. fn. Valamely épi- test. Halavány, holt test. T'est, jora resi. (Km.). Test tendő tárgy, pl. ház, hajó egész teste és részeinek kötése, a székelyeknél am. testalkat, test állása. rajzokban, képekben elétüntetése.

kötésü teste vagyon. (Mondják marháról is). A lélek TESA, falu Hont m.; helyr. Tésá-ra, —n, -ról szóval ikerülve jelenti az ember egész valóságát.

TÉSBARÁT, (tés-barát) ösz. fn. Jó barát, kit Teste lelke megunta. Se testének, se lelkének nem kell. tegezni szoktunk. V. ö. TEGEZ, 2) v. TÉZ.

Csak a teste lelko, azaz nincs semmi egyebe; másTÉSÉN, falu Baranya m.; helyr. Tésén-be, kép : csak teste, lelke és a sodrófája. Testestül, lelkestül -- ben, bol.

elkárhozni. Testét, lelkét elátkozta. 3) Különösen az álTÉSÉNFA, falu Baranya m.; helyr. -ra, latnak szilárd szövetű, húsos, izmos részei, mint a

nyirkos részektől és vértől különböző anyag. TestéTESKÁND, faluk Szala m.; helyr. Teskánd-ra, ból foly a vér, geny, rútság. Darabhúst hasitottak ki tes

téből. Innen keresztény hittani ért. Az ige testté lön. TÉSLA, puszta Tolna m.; helyr. Teslá-ra, ---,

-n, Krisztus teste és vére, a kenyér és bor szine alatt, -ról.

mint a catholicusok hitelve szerént az oltári szentTESMÁG, falu Hont m.; helyr. Tesmág-ra, ség titka, vagy némely más hitfelekezetek tana sze

rént a kenyér és bor példázzák a Krisztus megtöreTÉSOLA, 1. TÉZSOLYA v. TÉZSLA.

tett testét és kiontott vérét. Jelen van itt test és vér, TESPED, (tep-ės-ed) önh. m. tespedt. Eredeti-mely minden kincscsel fölér. (Egyh. ének). Krisztus tesleg, mint Erdélyben s különösen a székelyföldön tét magához venni. 4) Átv. bizonyos czélra egyesült mondják : tepsed, azaz (meglágyulva) szétnyulik személyekből álló, társadalmi egész. Hadtest, állam(Kríza János); ugyanazon törzsü tepsi szóval. Innen test, törvényhozó test. Az országnak teste a nép, feje anáttétellel, s átv. ért. rugalmasságát vesztve mozdu. nak a király. (Kisf. S.). Egyébiránt 1. TESTÜLET. latlanul romlik, poshad, peshed; tétlenül hever. Alakra nézve hasonló a nyest, rest, est, rost, Tesped az álló víz, a {unya ember teste.

nyüst, füst, üst, tiszt, liszt szókhoz. Ha azon alapfogaTESPEDÉS, (tep-és-ed-és) fn. tt. tespedés-t, tb. I lomból indulunk ki, hogy a test, mint a lélek ellen- ék, harm. szr. - e. 1) Némely testek állapota, téte szemmel látható tárgyakat jelent : akkor gyömidön rugalmasságukat tömörségöket vesztve szét-kül tekinthetjük az elavult tet v. tetik igét, melyből tertyednek, mint a tepsi. 2) Az életerőnek tunyaság tetó és tetszik származtak, s melynek eredeti jelentése : miatti megromlása. V. ö. TESPED.

látszik, szembetünik. Csáti Demeter krónikájában olTESPEDĖZ, (tes-ėp-ed-ėz) önh. m. tespedez-tem, vassuk : , A Tetemben el feltetőnek", azaz Tétény- tél, --ėti, par. -2. Folytonosan tesped, tottyad, ben feltüntenek. A Müncheni cod. Máté XVII. fej. peshed; tunyálkodva romlik.

Mi tetik te neked Simon ?" quid tibi videtur ? Luk. TESPEDÉZÉS, (tep-és-ed-ėz-és) fn. tt. tespede- XI. fej. „A koporsók, kik nem tetnek“, monumenta, zés-t, tb. – ék, harm. szr. - e. Folytonos tespedés. quae non apparent. Innen : tettetni magát am. bizo

TESPEDSÉG, (tep-ės-ed-ség) fo. tt. tespedségét. nyos látszatot, alakot mutatni, álképet tüntetni elé; Tulajdonság, midőn valamely test bizonyos okoknál nekem úgy tetszik, azaz úgy látszik; tető am. valaminek fogva tesped. V. ö. TESPED.

legmagasabb, azaz leglátszatosabb fólülete; tetem, az TESPEDT, (tep-ės-ed-t) mn. tt. tespedt-et. Rom- elrohadt holttestnek látszó maradványai, csontjai; lásban szétlapult, elterjedt, poshadt.

tetemes, szembetűnőleg nagy, felötlő a maga nemében. TESPEDTEN, (tep-ės-ed-t-en) ih. Tespedt álla- Ezeknél fogva test vagy am. tetes, azaz látszapotban.

tos, látszó, szembeötlő v. külső valami, melyben az TESPEDTSÉG, (tep-ės-ed-t-ség) Lásd : TES- utóbbi t és s helyet cserélve v. áttéve (mint a p és s PEDSÉG.

tesped tepsed szóban) s az utóbbi e elbagyásával TESSANÓCZ, falu Vas m.; helyr. Tessanócz-ra, lett : tes-t; vagy pedig ily helycsere nélkül annyi -ról.

volna mint tetszet, és szintén azt jelenti : látszaTEST, fo. tt. test-et, harm. szr. - e. 1) Széles tos valami, öszvehúzva tetszt, s változattal test, ért. minden láthaió, vagy más kül érzékeink által mint a met, metsz igéből lett mesgye, azaz metgye v. tapasztalható, s bizonyos alakú anyag, mint a látha-metszgye, vagyis metszett, hasított vonal két szomtatlan lélek és szellemi lények ellentéte. Szilárd, tö- széd telek vagy határ között. Sőt, mint tudjuk, mör, kemény, lágy, hig, sötét, átlátszó testek. A lég nem maga tessék nem egyéb, mint átalakult tetszjék v. látható, de érezhető rugalmas test. Földi, égi testek. tetjék. A gyökelem mindenesetre te, melynek eredeti A nap világító test. Sulyos, sulytalan testek. A testek alapjelentése : tova, azaz terjedés. Innen hangban terjedtsége, áthallansága, likacsossága. 2) Szükebb ért. is megegyeznek a magyar test szóval a szanszkrit az ember, s más állatok szilárd és híg részei együtt tatasz (= terjedt), tatisz, görögül táois, am. terjedés. véve, melyek mesterséges szervezetet képeznek, s a V. ö. TA, TE, TEN v. TENY gyökök és TETSZIK lélek működésének mintegy eszközei. Ép, egészséges, közép ige. Ide jegyezzük még figyelmeztetésül Mátyás

- оп, ,

265

TESTÁL-TESTĖSĖDIK

TESTĖSÍT-TESTHORDÓ

266

Flóriánnak e tárgybeli jegyzeteit is. Test=zend tasz TESTẺsÍT, TESTÉSIT, (test-es-ít) ath. m. (formálni, alkotni); ebből lesz mult részesülő : tacta testésit-ett

, par. --8, htn. - ni v. eni. 1) Valamely (alakított). Hasonál (hasonló) még hozzá a szanszkrit szellemi lényt vagy elvont tárgyat testi alakban taksz (csinálni); ebből lesz mult részesülő : taszta állít elé, hogy érzékeink által könnyebben fölfog(takszta' helyett) am. alkotmány, figmentum. A zend hassuk. Testesiteni az Istent, az angyalokat. Mit a költő szoros érteményben a részesülő más alakját hasz- megénekel, a festész és szobrász megtestesiti. 2) Átv. több nálja : taszan = test. Deszatir dehasz test.

személyt bizonyos testület tagjaivá teszen vagy egyeTESTÁL, áth. m. testalt, TESTÁLÁS ; latin sít. Betestesíté őket a szúszokkal, (incorporavit. Heltai). eredetű szók. L. HAGYOMÁNYOZ; HAGYOMÁ- TESTĖSÍTÉS, TESTESITÉS, (test-ės-it-és) fn. NYOZÁS.

tt. testesítés-t, tb. - ik, harm. szr. -e. Cselekvés, TESTALKAT, (test-alkat) ösz. fn. Általán az mely által valamit testesítünk. L. TESTESÍT. állati, különösen emberi testnek egész külső idoma, TESTĖSSÉG, (test-ės-ség) fn. tt. testesség-et, termete, alakzata. Deli, férfias, erős, idomtalan, gyönge ) harm. szr. -e. A testnek vastag, kövér állapota vagy testalkat,

tulajdonsága. Külső anyagi állapot. V. ö. TESTĖS. TESTALKOTÁS, (test-alkotás) ösz. fn. Szoro

TESTĖSÜL, TESTESÜL, (test-ės-űl) önh. m. san, szófejtésileg véve annyit tenne, mint cselekvés, 1 testesült. Testet vesz magára, teste nő, gyarapodik ; mely által valamely test bizonyos alakuvá képezte- testessé, vastaggá, kövérré lesz. Keresztény hittani tik, formáltatik; de ezen érteményben nem divatos, ért. Krisztus, mint Isten megtestesült, midőn emberi hanem jelenti a már kész testnek alakját, idomát testbe öltözött

. Átv. mondjuk elvont tárgyról, midőn vagy bel szerkezetét; tehát szabatosabban : testalkat.

mintegy érezhetővé leszen vagy megrögzött tüneTESTALKOTMÁNY, (test-alkotmány) ösz. fn. Az állati testnek, mint életszerves egésznek öszve ménynyé válik. Megtestesült ostobaság, tunyaság.

TESTĖSÜLÉS, TESTĖSÜLÉS, (test-és-ül-és) függő szerkezete, mind belsőleg, mind külsőleg véve s abban különbözik a testalkattól, hogy ez inkább fo. tt. testesülés-t, tb. — ek. 1) Sokasodó, nagyobbodó csak a test külső alakjára vonatkozik.

állapot, midőn valamely állat testessé leszen. 2) KeTESTÁLLÁS, (test-állás) ösz. fn. Az emberi resztény hittani ért. Krisztus testesülése, midőn emberi testnek bizonyos idomú magatartása, melyet álltá- testbe öltözött. V. ö. TESTÉSÜL.

TESTÉSÜLET, TESTĖSÜLET, (test-és-ül-et) ban, mentében, lejtéseiben elétüntet. Egyenes, feszes,

1. TESTÜLET. katonás, nyalka, görbe, lomha, idomtalan testállás. Deli,

TESTĖSÜLT, (test-és-ül-t) mn. tt. testesültet.

. . urias, méltóságos testállás. Tánczosok, szinészek testóllása.

Testté vált, testbe öltözött. Átv. rögzött. Testesült TESTAMENTOM, fn. tt. testamentom-ot, harm. szr. — a. L. VÉGRENDELET. A Szentirás két fő tunyaság, ostobaság. V. ö. TESTĖSÜL. része : 6 és új Testamentom, újabb korban ó és Új

TESTESZAKADT, (teste-szakadt) ö8z.

Szabó Dávidnál am. inaszakadt, béna.
Szövetség-re alakult át.
TÉSTÁRS, (tés-társ) ösz. fn. Társ, pajtás,

TESTETLEN, (test-etlen) mn. tt. testetlen-t, tb. czimbora, kit , te czimmel nevezünk, kit tegezni

- ik. Aminek teste nincs. Az Isten testetlen lény. Az szoktunk; máskép : tésbarát. (Dutzbruder).

angyalok testetlen lelkek. Határozóként am. test nélkül. TESTBONCZOLÁS, (test-bonczolás) ösz. fn.

TESTETLENSÉG, (test-etlen-ség) fn. tt. tes

-e. Test nélküli állapot vagy Az állati test alkatrészeinek, tagjainak, ízeinek stb. tetlenség-et, harm. szr. különösen emberi hullának egymástól szétválasztása, tulajdonság. különösen avégett, hogy bel szerkezete, s mivolta

TESTETLENÜL, (test-etlen-ül) ih. Test nélkül. tudomásra jöjjön. V. ö. TAGOLÁS, KONCZOLÁS, TESTGYAKORLÁS, (test-gyakorlás) Ösz. fo. BONCZOLÁS.

Különféle testmozgások, melyeknek czélja a testi TESTECS, (test-ecs) 1. TÖMECS.

ügyességet kifejteni, s az erőt edzeni ; milyenek : TESTĖS, (test-ės) mn. tt. testes-t v. --et, tb. úszás, lovaglás, csuszkálás, vívás, birkózás stb. ek. Fokozott ért. am. nagy, kövér, vastag testü.

TESTGYAKORLÁSI, (test-gyakorlási) ösz. Hasonlóan fokozott érteményück : csontos, vállas, ha- mn. Testgyakorlást illető, arra vonatkozó. Testgyasas, poczokos, czombos, faros, tenyeres talpas, markos, korlási mozgás, futás, mászás. Testgyakorlási leczkék. izmos, melles, pofás, pofitos. A Nádor-codexben am. TESTGYAKORLAT, (test-gyakorlat) ösz. fn. testtel biró, anyagi. „A pokolnak tüze testös és il. Végrehajtott vagy elvont érteményben vett testgyalethető.“ (79. 1.).

korlás. TESTÉSĖDÉS, (test-ės-ėd-és) fn. tt. testésédés-t, TESTHAJTÁS, (test-hajtás) ösz. fn. A testtb. –ék, harm, szr. —e. Gyarapodó állapot, midőn nek, illetőleg deréknak előre görbitése. Hasonlók az állati, nevezetesen emberi test izmosodik, húso- hozzá : fejhajtás, térdhajtás. sodik. Testesedésre hajlandó ember.

TESTHORDÓ, (test-hordó) ösz. fn. Személy, TESTĖSÉDIK, (test-ės-ėd-ik) k. m. testesed- ki a holt testeket szent Mihály lován vagy hasonló tem, tél, ett. Izmos, husos, kövér, vastag tes. eszközön a halottas házba vagy temetőbe hordja ; tüvé leszen; vastagodik, kövéredik, dalmahodik. halotthordó.

mn.

267

TESTHŐ- TESTTARTÓ

TESTÓLVÁLT-TESTVÉRESUL

268

e.

szr.

TESTHÖ, (test-hő) ösz. fn. Az 618 állat teste- TESTTÖLVÁLT, (testtől-vált) ősz. mn. Mondnek rendes mérsékü melegsége.

juk lélekről, midőn a testből elszáll. Testtölvált lélek. TESTI, (test-i) mn. tt. testi-t, tb. – ek. Testet TESTÜLET, TESTÜLET, (test-ül-et) fn. tt. illető, arra vonatkozó, ahhoz tartozó ; különösen ér- testület-et, harm. szr. Átv. bizonyos czélra egyezékekre ható. Testi kivánság, gyönyörüség. Testi fáj- sült vagy egyesített több személy társulata. Tudósok, dalmak. Midőn a lelki szóval ikerül, am. egész va kereskedsk, iparosok testülete. Különös testületet képezni. lónkra vonatkozó. Testi, lelki barát. Testi lelki TESTÜLETI, TESTÜLETI, (test-ül-et-i) mn. nyúgodalmam mint eltüntenek!“ (Vörösmarty). tt. testületi-t, tb. – ek. Bizonyos testülethez tartozó,

TESTILEG, (test-i-leg) ih. Testet illetőleg, arra azt illető, arra vonatkozó. Testületi tagok, szabályok. vonatkozva, viszonyolya; különösen, érzékileg. Testi- Testületi szellem, mely a testület tagjait lelkesíti, megleg szenvedni. Testileg lelkileg gyönyörködni valamiben. különbözteti stb.

TESTISÉG, (test-i-ség) fn. tt. testiség-et, harm. TESTVÉR, (test-vér) ösz. fn. tt. testvér-t, tb.

-- e. Erkölcsi ért. a testi érzékek, vágyak, in- - pk, harm. szr -e. Szoros ért. testvéreknek vagy gerek öszvege, mennyiben az állati élet gyönyöreire egytestvéreknek nevezzük, kik ugyanazon apától és vonatkoznak egyedül, s a lélek nemesebb törekvé- anyától lettek, vagyis szófejtésileg véve, kik egy seivel, élvezeteivel ellenkeznek. A testiség elfojtja a

testből és vérből származtak. Kiket pedig ugyanszellemet, kiirtja az erényt. A testiség élveit keresni. azon apa nemzett, de más anya szült vagy viszont ; A mértékletes élet, a böjt megzabolázza a testiséget. azok féltestvérek, s illetőleg apul v. anyul testvérek.

TESTJÁTÉK, (test-játék) ösz. fn. Játszás a Testvérbátya, öregebb férfitestvér ; testvéröcs, fiatalabb testtel. Különösen test v. tagmozgatás, mely a kü- férfitestvér; testvérnéne, idősb nőtestvér, testvérhug, lönböző indulatot kifejezni törekszik.

ifjabb nőtestvér. Újabb szokás szerint a frater kifeTEST KÖTÉSE, 1. TEST alatt.

jezésére fivér, a soror jelentésére növér jött divatba. TESTMÉRÉS, (test-mérés) ösz. fn. Mérés, Szélesb ért. testvérek azok is, kik ugyanazon törzsmely által a testek nagyságát minden irányban véve apától és anyától származván közelebbi vérrokonmeghatározzuk; különböztetésül a térméréstől, mely ságban állanak, honnan az unokatestvér, unokabátya, a testek fölületét határozza meg.

unokaöcs, unokanéne, unokahug nevezetek. LegbenTESTMÉRTAN, (test-mér-tan) ösz. fn. A mér- sőbb viszonyra és bizalomra, szeretetre vonatkozik tannak azon része, mely a testmérés szabályait tár- az ily mondatokban : Úgy szeretik egymást, mintha gyalja. (Stereometria). V. ö. TESTMÉRÉS.

testvérek volnának. Testvérek között is megér annyit. TESTMOZGÁS, (test-mozgás) ösz. fn. Minden- Néha egyszerüen vér használtatik helyette. Ök a mi féle mozgás, melyet testünkkel, illetőleg tagjainkkal véreink. Édes vérem. A vér nem válik vizzé, a testvéri teszünk, mint : járás, ugrás, tánczolás, hajlongás, szeretet ki nem alszik. úszás, korcsolázás stb.

TESTVÉRATYÁFIAK, (test-vér-atya-fiak) ösz. TESTOVA, (te-s-tova) ih. Ide oda irányozva ; többes fn. Kik egy közös törzsapától és anyától jobbra balra, előre hátra. Testova tekintgetni. Testova származva közelebbi vérrokonságban vannak egyjárnikelni. „Es látják vala ötet a vének egymenden mással, milyenek a fiak, az első, másod, harmad napon bemenette (a gyimölcskertbe) és testova já- unokák stb. ratta.“ (Bécsi cod. Dániel XIII.). Elemezve: és tova ;

TESTVÉRATYAFISÁG, (test-vér-atya-fiság) máskép : ide s tova.

ösz. fn. Rokonság, melyben a testvératyafiak vannak TESTÖR, (test-őr) ösz. fn. Udvari szolga vagy egymással. V. ö. TESTVÉRATYAFIAK. katona, ki valamely főrangú, különösen fejedelmi

TESTVÉRĖS, (test-vérés) ösz. mn. Kinek egy személy örizetére van rendelve.

vagy több testvére, bátyja, öcsege, nénje vagy huga TESTÖRSÉG, (test-őrség) ösz. fn. Testőrök- van. Ellentéte : testvértelen. ből álló személyzet. Magyar királyi testőrség. V. ö.

TESTVÉRĖSÍT, (test-vérėsít) ösz. áth. m. testTESTŐR.

vérésit-ėtt, par. —8, htn. -ni v. —eni. Áty. valakit TESTÖRSEREG, (test-őr-sereg) lásd : TEST- mással oly belső viszonyba hoz, milyenben a testÖRSÉG.

vérek szoktak egymással lenni, pl. midőn az apa TESTÖRZŐ, (test-őrző) 1. TESTÖR.

önnemzette gyermekei mellé idegent fiusít, gyermeTESTSZÍN, (test-szín) ösz. fn. 1) Olyan szín, kévé fogad. milyen az emberi testé, illetőleg böré szokott lenni. TESTVÉRĖSÍTÉS, TESTVÉRÉSITÉS, (testVilágos, barna, sötét testszin. 2) Melléknevül 1. TEST. vérésítés) ösz. fn. tt. testvérésítés-t, tb. — ik, harm. SZINŰ.

szr. - e. Cselekvés, mely által bizonyos személyeket TESTSZÍNŰ v.-SZINÜ, (test-szinü) ösz. mn. testvéresítünk. L. TESTVÉRĖSÍT. Olyan szinű, mint az emberi test. Testszínű keztyú, TESTVÉRÉSÜL, TESTVÉRĖSÜL, (test-vérė. nadrág, mellény.

sül) ösz. önh. m. testvére'sült. Valakivel testvér gya. TESTTARTÓ, (test-tartó) ösz. mn. Pázmánnái nánt egyesül, a legbensőbb viszonyba lép. A különam. testet tápláló, nevelő. Testtartó eledelek. V. ö. böző szüléktől származott árvák testvéresülnek, miTARTATLAN.

dőn valaki fiaivá fogadja őket.

269 TESTVÉRFAJTESTVILÁG

TESTVILÁGI-TĖSZ

270 TESTVÉRFAJ, (test-vér-faj) ösz. fn. Közel s kép : külső világ, különböztetésül a szellem- V. szellemi rokon faj akár származásra s névre, akár nyelvre és erkölcsi világ-tól, belső világ-tól. nézve. A franczia, spanyol, portugalli és olasz testvér- TESTVILÁGI, (test-világi) ösz. mn. Testvijajok. A török, mongol és tatár testvérfajok. A görög, lágra, vagyis a testek mindenségére vonatkozó, külső latin, germán, szláv testvérfajok.

világi. Testvilági tünemények, változások. TESTVÉRGYILKOLÁS, (test-ver-gyilkolás) TĖSZ, (te-sz) áth. első m. tevék, tevél, teve v. Ösz. fn. Gyilkolás, midőn valaki saját testvérét tén v. tön, tevénk, tevétek tevének, régiesen : ték v. tök megöli.

(egyes 1-ső személy), töl (2-ik sz.), tön (3-ik sz.), TESTVÉRGYILKOS, (test-ver-gyilkos) ösz. fn. tenk v. tönk (többes 1-ső sz.), tönek (többes 3-ik sz.); Gyilkos, ki öntestvérét megölte. Káin volt az első második m. titt; jöv. teend ; par. tégy; kapcsoló mód: testvérgyilkos.

tegyek, tégy, tegyen ; htn. tinni ; részes. tevő; tehető TESTVÉRGYILKOSSÁG, (test-vér-gyilkosság) alak : tehet; mivelt. titet v. tétet. 1) A helyiség küÖsz. fn. Testvérgyilkolási gonosztett.

lönféle viszonylataira nézve, valamit bizonyos térre TESTVÉRHAZA, TESTVÉRHON, (test-ver- vagy téröbölbe vagy fölületre helyez, illetőleg fekhaza v. - hon) ösz. fn. Hazánkkal rokon népség tet, állít, ültet, mozdít. Fejére kalapot, sipkát, sisakot lakta másik haza. Különösen így neveztük egyesü- tesz. Föltette az Orbán süvegét. (Km.). Polczra, szeklés elött Erdélyt.

rénybe tenni az edényt. Asztalra tette a tálat. A terhet TESTVÉRI, (test-véri) ösz. mn. Testvért illető, leteszi a földre. Kemencze mögé, véka alá, szekrény fölé, arra vonatkozó, ahhoz tartozó. Testvéri vonzalom, ház elé tenni valamit. Tűzhöz tenni a fazekat. Betenni a setelet, bizalom. Testvéri viszony, öszveköttetés. Néha kaput, ajtót, ablakot, könyvet, azaz kinyilt szárnyait am. a testvérek között történni szokott. Testvéri 08z= behajtani, s mintegy más helyzetbe igazítani. 2sebbe tély, perlekedés, czivakodás.

tenni a pénzt. Visszatenni elėbbi helyére a könyvet. TESTVÉRIES, (test-véries) ösz. mn. A test- A száz forinthoz még tizet tenni. Kitették a szürét, azaz véri jó indulathoz hasonló.

kiadtak rajta, szégyen fejében elküldték, kosarat TESTVÉRIESEN, (test-vériesen) ösz. ih. A adtak neki. A vesz igével ikerülve : teszi veszi, ideA testvéri jó indulathoz hasonló módon.

oda, egy helyről másra rakja, helyezi ; tesziveszi háló, TESTVÉRIESSÉG, (test-vériesség) ösz. fr. vagy tapogató kosár, melyet folytonosan majd letestvéri jó indulathoz hasonló tulajdonság.

merítenek, majd fölhuznak; se teszi se veszi, nem TESTVÉRILEG, (test-vérileg) ösz. ih. Testvé- nyúl hozzá, nem gondol vele; ha letetted, vedd föl. rek módjára ; különösen, gyöngéden, szeretettel, von- Atv. föltenni magában valamit, bizonyos dolgot végrezalommal. Testvérileg bánni valakivel. Testvérileg meghajtás végett mintegy czélpont gyanánt kitenni. egyezni, élni egymással.

Ilyesmit ne tegy föl rólam, ne vélj, ne gondolj. FölTESTVÉRISÉG, (test-vériség) ösz. fn. Test- tenni a folyamodványt, am. fogalmazni. Koczkára, kárvéri viszony, egymásnak testvéri módon szeretése. tyára pénzt tenni. Száz forintot teszek egyre. Fejemet Szabadság, egyenlőség, testvériség ! az újabb kor három teszem rá, fogadásképen fejemet koczkáztatom, haljelszaya.

jak meg, ha nincs úgy. Valakit szolgálatból, hivataláTESTVÉRIT, (test-vérit) ösz. áth. m. testvérit-ból kitenni. Biróságból letették. Szóval letenni valakit. ett, par. —8, htn. -ni v. —eni. L. TESTVÉRESÍT. Akár hová tesz az Isten, nem segithetek róla. Rosz fát

TESTVÉRÍTÉS, TESTVÉRITÉS, 1. TEST- tett a tüzre, csinyt követett el. Mit félre nem tettél, VÉRĖSÍTÉS.

elé sem veheted. (Km.). TESTVÉRORSZÁG, (test-vér-ország) ösz. fn. 2) Valamit csinál, eszközöl, elkövet, cselekOrszág, melyben valamely más ország népével rokon szik. Jót, rosszat tenni. Kárt tenni. Amit örömest tenép lakik, pl. Belgium Francziaországgal testvér-szünk, nem esik nehezünkre. Mi van mit tenni, ha meg ország.

kell lenni. (Km.). Mit tettél megint? Mi tevő legyek ? TESTVÉRSÉG, (test-vérség) ösz. fn. 1) Test- mit tegyek? Megtette kötelességét. Nagyot tettél. Münch. vérek közötti viszony vagy állapot. A testvérséget cod. János III. fej. Ki kedig teszen iguzságot, a gyöngédség, szeretet által kimutatni. 2) Testvérek együtt nyességre. XV. fej. Mert szolga nem tudja, mit ő ura véve. Az egész testvérség együtt volt.

tegyen. Sajátságos mondatok : Eleget tenni valakinek, TESTVÉRSZERETET, (test-vér-szeretet) ösz tartozását lefizetni, megadni. Büneiért eleget tenni. In. Eredeti , belső vonzalmu szeretet, melylyel a Magáért kitenni, cselekedet által kitüntetni magát. testvérek természetnél fogva viseltetuek egymáshoz. Másokon kitenni, jeles tett által másokat fölülmulni.

TESTVÉRÜL, (test-vérül) ösz. ih. Testvér valakivel föltenni, bizonyos tettre versenytársul föl. gyanánt vagy testvérré. Testvérül szeretni, testrérül hívni, összetűzni. A régieknél általán „cselekszik' jogarini valakit.

és ,végezt értelemben is találjuk. Késedelmet teTESTVÉRÜL, (test-vérül) ösz. önh. L. TEST- szen.“ (Müncheni codex. Lukács. XII.). „Ki teszen VÉRÉSÜL.

igazságot." (Ugyanott. János. III.). Holott uronk TESTVILÁG, (test-világ) ösz. fn. A testi le-tegnap estve velönk a vacsorát tevé.“ (Nádor-cod. nyek mindensége; jobb hangzással : testi világ, más.' 383. 1.).

ת

271

TĖSZEN- TESZNYE

TESZNYEKÉDÉS - TÉSZTALEVES

272

Mint töige fölveszi az en harmadik személyra

TESZNYEKĖDÉS, (tesz-nye-kėd-és) fn. tt. got : teszen, mint veszen, leszen, hiszen, viszen, megyen, tesznyeked-és-t, tb. — ék, harm. szr. e. Rendetlen(régies) aluszon, fekszen stb.

kedés. V. Ö TESZNYEKĖDIK. Azon igék osztályába tartozik, melyek egyszerü

TESZNYEKĖDIK, (tesz-nye-kėd-ik) k. m. teszelavult gyökökből sz képzővel alakultak, s azt a mi- nyekėd-tem, tél, - étt. Palóczosan szólva am. maveltető és tehető származékokban elhagyják, mint: gaviseletében rendetlenkedik. „ Ne tesznyekedj, mert ve-sz, ve-tet, -het; -sz, le-het ; vi-sz, vi-tet, vi-het ; a bor még ím a torkodra forr.“ (Palócz népd.). V.ö. hi-s2, hi-tet, hi-het; e-82(ik), e-tet, e-het(ik), i-sz(ik), TESZNYE. i-tat, i-hat(ik), al-gz-ik, al-tat, al-hat-ik ; nyug-sz-ik, TÉSZTA, fn. tt. tésztát. 1) Széles ért. valami nyug-tat, nyug-hat-ik ; fek-ez-ik, fek-tet, fek-het-ik. folyadékkal vegyített lisztből vagy más porhanyú

Véleményünk szerint ez igének eredeti első je- testből szívossá gyúrt, dagasztott tömeg. Téglaporból lentése mint az egyszerü te gyöké : tova, különösen és olajból készített tészta. Gyógyszerészek tésztája, melyhelyiségre vonatkozó irányzás, illetőleg : mozgás, s má- böl labdacsokat csinálnak. Csiriznek való tészta. A képsod jelentése : cselekvés. Mint közvetlenül helyiségre faragóknál lágygyá gyúrt agyag, melyből mintákat vonatkozó egyezik azon t, vagyis et at, fordítva te ta alkotnak. Az irhagyártóknál liszt, tojás, faolaj, timsó képzővel is, mely számos helyhatározót és helynevet és konyhasóból vegyített sürű tömeg. 2) Szorosh és képez, mint : itt ott, alatt, fölött, között, mögött, lent, szokottabb ért. vizzel, tojással, téjjel stb. kevert és fent, künt, bent ; Györött, Fehérvárt; Hahót, Babót, idomíthatóvá gyúrt, dagasztott testtömeg, melyet küMarót, Barót, Gyimót, Gyirót, Szanat, Bakta, Rákota, lönféle alakban elmetélve, kiszakgatva stb. eledelül Bagota, Csejte, Perbete, Csente stb. Rokon hozzá a megfőzni vagy sütni szoktak. Kenyér-, kalács-, zsemszintén helyneveket képző d, lágyítva gy, előbang- lyetészta. Gombócz-, bukta-, lepény-, pogácsatészta. Tészzóval ad, ed, od, öd, mint Udvard, Ludad, Ölved, tát gyurni, dagasztani, kinyujtani, metélni, szakgatni, Tyukod, Somogy, Szilvágy. V. ö. -D, helynévképző. csipegetni. Savanyú tészta. Tésztát savanyítani. DagaszKülönösen a tesz igének érteménye rejlik az igeal. tott, gyúrott, kelesztett tészta. Vágott, metélt, csipkés v. kotó i és it képzökben, pl. tölt am. telivé tesz, kelt, csipkézett, koczkás, szakgatott, csipedett, morzsolt tészta. kelővé tesz; feketit, fehérít, csunyit, szépit, am. fe 3) Átv. tésztából készített eledel. Fött, sült tészta, hérré, feketéré, csunyává, széppé tesz. L. –Tige- száraz v. szárított tészta. Tésztával élni. Tésztát enni. képző. Végre a te elavult gyökkel egyezik azon cse Tésztaétek, tésztacsik, tésztapaczal, tésztasütemény. v. csi, melyből a régies, söt a székelyektől ma is Képeztetésre hasonló a giliszta, veleszta, pussta, hallható cseál, csiál, azaz csinál, és csel, cselekszik szár- tiszta, rosta, kosta szókhoz. A t hang helyett p-t ejtve, mazott. Hasonló érteményü a csizmadia és csizmazia, egyezik vele az olasz pasta (Mehlteig, Teig). Mi macsizmagyia szókban rejlő dia, zia, gyia, mintha volna gyar elemzését illeti, ha alapfogalomul azt veszcsizma-csia, csizmacsináló, mint Pápán a zubbonycsi am. szük, hogy mindenféle tészta gyúrás, dagasztás, dörzubbonycsináló, vagyis paplanos. Idegen nyelvek zsölés által készül: valószinűnek látszik, hogy gyöke ben egyezik vele a finn teke-, észt tege-, lív tie-, lapp tész egy a gyeszöl, gyeszetöl, csesz, cseszel, cseszelődik takke, mordvin tije-, erza-mordvin teje. (Budenz J.). szók gyökeivel, melyekhez hasonlók tosz, toszogat ; Továbbá egyezik vele a szanszkrit dhá gyök, töké- mi szerint tészta annyi volna, mint gyeszette, toletesen a magyar tesz (ú. m. helyez; eszközöl) je-szotta (a ,rátotta' hasonlatára), vagyis öszvegyeszelentésében; hellen éo, rionui, géois; továbbá a tölt porhanyú test, változattal : gyesztó, gyeszte vagy német thun és származékai that, thütig stb. A német tosztó, toszta, honnan alakult : teszta, tészta. Egyébthun is, mint a magyar tesz, vétetik pono és facio ér- iránt szintén egyezik vele a szláv tyeszto v. czeszto v. telemben, pl. Die Hände in die Tasdhe thun; die Sache cseszto, melyekkel viszonyban látszanak lenni : tyeszni bei Seite thun; Öhl in die lampe, Wasser in den szoros, tyesznit vagy tyisznút szorítani, szorongatni, Wein thun (Adelung); és : seine Pflicht, seine Arbeit mely ismét rokon a magyar toszogat igével, honnan thun; Gutes, Böses thun; Wunder thun stb. Hasonló némely tájszólásban toszogatott kolbász, am. bélbehozzájok a szláv gyelaty (tenni, munkálni) és csinity nyomogatott, tömött, szorongatott, begyúrt vagda(csinálni).

lékhús. A német Teig és izlandi nyelven teyga (kneten, TĖSZEN, (tė-sz-en); 1. TESZ.

gyúrni) mind érteményben, mind származási viszonyTESZÉR, falu Hont m., ÁCS-, PÁPA-, fa- ban szintén hasonlók hozzá. luk Veszprém m.; helyr. Teszér-re, -in, -ról.

TÉSZTACSÍK, (tészta-csík) ösz. fn. Vékony TESZETOSZA, (tesze-tosza) iker fö- és mp. szálakra metélt tészta , egyszerüen : csik v. metélt ; Bangó, hülye, kit ide-oda tenni, tuszkolni lehet. (mákkal készítve : mácsik, azaz mákcsik). Tyúkleves

TESZNYE, (tesz-nye) mn. tt. tesznyét. A palócz- tésztacsikkal. barkóknál am. csúnya, rendetlen viseletű. Képzőjére

TÉSZTAÉTEK v. --ÉTEL, (tészta-étek vagy (nye v. ne) nézve hasonló a szintén rosz érteményü -étel) ösz. fn. Étek főtt vagy sült tésztából

. csúnya, rusnya, susnya, elemezne szókhoz, mely képző TÉSZTALEVES, (tészta-leves) ösz. fn. Tésza tagadó ne szócskából eredettnek vagy ezzel rokon- tás étekkel, pl. gombóczczal, galuskával, csuszával, nak látszik.

morzsókával, metélttel készített leves.

« ElőzőTovább »