Oldalképek
PDF
ePub

A MAYGAR NYELV

SZOT AR A.

A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA MEGBIZÁSÁBÓL

KÉSZITETTÉK

CZUCZOR GERGELY ÉS FOGARASI JÁNOS,

M. TUD. AKAD. RENDES TAGOK

ÖTÖDIK KÖTET.

PEST,

KIADJA ÉS NYOMTATJA AZ „ATHENAEUM“ IRODALMI ÉS NYOMDAI R. TARSULAT.

1870.

DW

[merged small][merged small][merged small][merged small][ocr errors]

10-15-48

A MAGYAR NYELV

S Z M T W R 1.

ÖTÖDIK KÖTET.

RÖVIDÍTÉSEK

mn. =

= olvasd : annyi mint

am. =

annyi mint ath. átható ige átu. átvitten átv. ért, átvitt értelemben belsz. belszenvedő ige elv. elvontan, elvont értelemben ért. értelemben fér. kn.

férfi keresztnév fn. = főnév fö- és mn. = fő és melléknév gyak. gyakorlatos harm, szr. harmadik személyraggal 1. = helyett helyn. = helynév helyr. = helyragok v. helyraggal htn. = határtalan mód ih.

igehatárzó igek. = igeképző 182. indulatszó k. középige kics. = kicsinyező him.

közmondat

ksz. kötszó
külsz. külszenvedő
1. lásd
m. = múlt idő
magash. = magashangon
mélyh. = mélyhangon
mivelt. miveltető

melléknév
mváros mezőváros
névk. = névképző
női kn. nöi keresztnév
nm. = névmás
névr. = névrag
önh. önható ige
ösz, = öszvetett

például

parancsoló mód tb. többes szám t. i. = tudniillik tt. = tárgyeset tulajdon ért. tulajdon értelemben 1. = vagy

vesd öszve.

p. v. pl. par. =

('. ö.

[ocr errors]

1

P-P

P-PACSÉR

2

vonatkozó némely r alaphangu szók elöhangja, ú. m. parázs, parázsol, párol, párna, pergyó, perj, perjeszt,

perked, pernye, pernyeszt, përzs, perzsel, pir, pirit, P

piritos, pirúl, pirhanyag, pirkad, pirong, pirongat,

pironkodik, pironság, piros, pirók, porzs, porzsol, porP, kisded alakban p, huszonnyolczadik betü a zsoló, porit, pörzs, pörzsöl, pörcz, pörnye, pörnyeszt, magyar ábéczében, s a mássalhangzók sorában tizen- pörgöl, pörken, pörs, pörsen, mindezek több b, f és v hetedik; kiejtve: pé. Mint ajakhang a lágyabb b ajak- mint előhangu szókkal állnak fogalmi rokonnek keményített szervtársa ; de mint az alábbiakból ságban; 1. B, F, V. Így 6) néha föleseréltetik szervis láthatni, rokon és néha fölcseréltetik a többi ajak- társaival, mint m ajakhanggal, mint : part mart, pocs hangokkal is. Ezen p-ről nevezetesebb észrevéte- mocs, pocsolya mocsolya, paczi, maczi ; paszat, maleink, hogy ez 1) a következő természeti hangzók szat ; továbbá f szintén ajakhanggal: pereg, féreg; paalapja : pacz, paczka ; pacs, pacskol, pacsangol, pa- tying, fatying ; patyolat, fátyol ; hasonlóképb-vel, csirta, pacsmag ; páhol ; pall (ver); paskol, paskolás, mint: pótor, bódor, terepély, terebély, pezderkedik, paskoló, passogat; pattog, pattan, pattant, pattantyú, bézderkedik, stb. I. B betű. pattogat, pattogzik, patvar, patvarkodik, (csete) paté; A p betűvel kezdődő idegen szók száma nem páva ; pecz, peczeget, peczegtet , peczczent; pelyh v. csekély, milyenek : palánk , pallér, pálma, palota, pehely, pihe (a lehelő h-val, mint könnyen elfúhatók); pamut, pánczél, pánt (?), pántlika, papir, parola, pászpelyp, pelypeg, pelypes ; peng, penget, pendit, pendül; tor, pázsit, pelenyér, pénz (?), pogány, stb. stb. mint a perczen, perczeg ; petike (a malomban, máskép: per- maguk helyén megjegyezvék. pencze); pesz, peszeg, peszszen, peszszent ; pezs, pezseg, P betüvel kezdődő részint önálló, részint elvont pezsdül, pezsdít ; pif paf, pifeg pufog, pufan, puffant, gyökök száma mintegy 100-ra, p-vel végződöké pepuffancs (sütemény); pih, pihey, pihen, pihes, piheske- dig, mint: ap, ep, ép, ip, áp, csáp, csip, csup sth. ködik, pihöl ; pili; pincz, pinty, pintyeg, pintyöke ; pip, pi- rülbelül 80-ra megy. peg, pipe, pipel, pipis, pipiske ; pis, pisa, pisál ; pizs, pi

P. v. pl. rövidítése például, és p. 0. rövidítése zse, pizselle, pizsitnek, máskép süsétek, (hegyes taréju, példának okáért szóknak. vagy búbu pacsirta); pisz, pisze, piszeget, piszszen ;

-P, ritka képző ú m. tal-p, kom-p, pely-p; pity, pitye, pityer, pityereg, pityergés ; pitty, pittypa- mint közép képző elejön hor-p-asz, ter-p-eszkedik, s latty ; pittyed, pittyeget, pittyeszt, az alálógás, pitye- némely más szókban. Jelentése részint alap, fenék, gés mellékfogalmával ; poes, poesalék, pocsék, pocséta, részint valamely más ajakhangból, föleg v-ből váltopocskol, pocsol, pocsolya, pocsos ; pof, pofa, pofáz, pofoz, pofók, egyszersmind felfuvásra vonatkozik ;

-PA, magas hangon - PE, névképző nehány porcz, porczog; pos, posvad, posvány ; posz, poszog, szóban, mint : tompa, tömpe, törpe. poszszan; poty, potyog, pottyan, pottyant, potyol, potyolódik; póka; pólice, póling ; pöf, pöfeteg, pöfög,

PACS, hangutánzó gyök, melynek fordítva pöfékel ; pök, pökdös, pökedék, pökedelem ; pölyh, pöly megfelel : csap; tompább hangon : pat, tap; szihös ; pöng, pöngö, pönget, pöndit, pöndül; pör, pöröl, szegve : pacz. 1) Főnév gyanánt alkalmazva, tepörlekedik ; pör, pörög, pördit

, pördül, pörget, pörgő; nyernek tenyérbe csapása. A gyerekek tisztelet- vagy pös, pösöl; pösz, pösze, pöszög ; pöty pötyög; prisz, barátság jelul pacsot szoktak adni. Adj fiam pacsot. prüszszen, prüszög; puf, pufog, pufogat, puff, puf- 2) Tisztátalan , mocskos, álló viz; máskép : pocs, fan, puffant, puffaszkodik, a felfuvódás és dudorodás honnan : pacsangol am. pocsároz; pacsmag, seprüféle mellékfogalmával ; pujka v. pulyka, pukk, pukkan, eszköz, melylyel valamit befecskendeznek, megnedpukkant, pukkantó, pukkaszt, , puska, putyóka, pu- vesitenek, pl. a kovácsok pacsmaga, máskép : pemet tyókáz; pücsök v. prücsök stb. 2) Előhangja némely

v. karapoló. Pacs, mint hangutánzó gyök rejlik a puffadtat, dudorodottat, felfuvódottat jelentő szók- pacskol, pacsi, pacsirta, pattan stb. szókban is. Mint nak : pocz, poczok, poh, pohos, podgyázz, pofa, ponk, ilyenhez rokonok a hellen natooow, latin batuo, pók, pota, príp, potroh, potrohos, pad. V. 7. PAD. franczia battre stb. 3) Elötéti hang ezekben: palaj (alaj), papa (apa),

PACSA, faluk Szala és Gömör megyékben ; pap (ap ?), penyv, Panna (Anna), Pere, Perzsi (Erzsi),

helyr. Pacsá-ra, --- n, - ról. pikó, pikós, Pila, pillog, pillangó, pillant, pille, pin

PACSANGOL, (pacs-ang-ol) gyak. önh. m. dely (ingaly), piócza, pióka, Pista, pislog, piszkál, piti, pacsanyol-t. Sárban, vízben járva, taposva pocsároz, pitizál, pityó, pityókos, pityós, piczi, piczurka, pizseg, bemocskitja magát. Gyöke pacs

, a középképzőbeli n pozsog, pozdorja. 4) Azon r gyökhangu szókban, me- közbevetett hang. V. ö. PACS. lyek forgásra, kerekségre vonatkoznak, rokon f-hez, PACSANGOLÁS, (pacs-ang-ol-ás) fn. tt. pamidön ez az r-vel hasonló értelmü szókat képez, csangolás-t, tb. -- ok. Sárban, vízben járva, maga mint : par acskó, szaglászva ide-oda forgó vadászeb, bemocskolása. paripa, parittya, pereg, perdül, perge, pereszlen, pe- PACSÉR, falu Bács, puszta Somogy m.; helyr. recz. 5) Tüzre, égésre, sütésre, illetőleg vörös szinre ' Pacsér-ra,

& KAD, NAGY SZÓTÁR V. KÖI.

zott el.

- on, --ról.

1

« ElőzőTovább »