Oldalképek
PDF
ePub

3

PACSI - PACSKOL

PACSKOLÁS--PACZAL

4

PACSI, (pacs-i) kicsiny. fn. tt. pacsi-t, tb. -k. PACSKOLÁS, (pacs-og-ol-ás) fn. tt. pacskoA kis gyermekről mondjuk, hogy pacsit ad, midőn lás-t, tb. - ok. Csapkodva ütögetés. tengerkéjét másnak tenyerére csapja, mintegy tiez- PACSKONDÁL, (pacs-og-ond-ál) gyak. áth. telkedve, vagy barátkozva. Adj fiam pacsit a bácsi Gúnyoló, gyalázó szókkal piszkol, pirongat valakit, nak. V. ö. PACS.

mintegy pocsékol, pocsékká tesz valakit. Erdélyi szó. PACSIHÁZA, puszta Veszprém m.; helyr. PACSKONDÁLÁS, (pacs-og-ond-él-ás) fn. tt. Pacsiháza-n, ---ra, - ról.

pacskondálás-t, tb. - ok. Gúnyolódva piszkolás. PACSING, (pacs-ing) fn. tt. pacsing-ot, harm.

PACSMAG, (pacs-m-ag) fn. tt. pacsmag-ot, szr. –ja. Szórás vagy rostálás alkalmával lefölözött | harm. szr. —-ja. 1) Elkoszpitolt rosz czipő vagy gabonafej. Balatonmelléki szó.

papucs. Pacsmagod nem leszek. A törökben basmak PACSIRTA, (pacsir-tevő ?) fn. tt. pacsirtát. am. papucs (ritka használatu. Hindoglu). 2) SeprüIsmeretes, csicsergő kis madárnem, egyenes, henger- féle eszköz, vagyis pemet a kovácsoknál, melylyel a ded, hegyesen végződő csörrel. (Alauda).

tüzet fecskendezik. 3) A festök, mázolók ecsetje ;

szokottabban : pamacs. Első értelemben közvetlenül Szól a pacsirta fönn lebegvén,

hangutánzó, második és harmadik jelentésénél fogva S az égiekhez közeledvén."

gyöke a pocs, mocs szókhoz áll legközelebb, mennyiVörösmarty.

ben nedvességet jelentenek; egyébiránt ez utóbbiak A kisded pacsirta

is hangutánzók. V. ö. PASMAG. A persában pacem Az eget hasítja

am gyapjú ; fan. Szárnyaival.

PACSMAGOL, (pacs-m-ag-ol) áth. m. pacemaÉkesen hangicsál,

gol-t. Pacsmaggal fecskend, pl. tüzet; vagy mázol, pl. Napsugárin sétál

a festő. Vadásznyelven a macskafajú dúvadról mondLábaival."

Népvers. ják, midőn fajzik. (Bérczy Károly).

PACSMAGOLÁS, (pacs-m-ag-ol-ás) fn. tt. paceTörzse : pacsir, rokon a magasbangu pityer törzszsel, s tájdivatosan a pacsirtát pityernek is hívják. magolás-t, tb. -- ok. Pacsmaggal fecskendes ; vagy Különösen a mesei pacsirta, szép tavaszi napokon, înázolás. Vadásznyelven a macskafajú dúvadak

fajzása. egyenes vonalban fölfelé emelkedve, majd leeresz

PÁCSON, falu Vas m.; helyr. Pácson-ba, -ban, kedve énekelget, honnan máskép : szántóka a neve.

ból. ,,Kis pacsirta is szánt,

PACZ, hangutánzó fn. tt. pacz-ot, harm. szr. Mint a szegény költő fényes levegőben :

cza. Lapoczkaféle eszközzel a nyilt tenyérre ütött Dalt zengve repült fel, dalt zeng a magasban ... csapás, egyszersmind ennek hangja. Kicsinyítve: Hallgat leesőben.“

Arany János.

paczka. V. ö. PACS. Továbbá a búbos pacsirta, máskép a hangjáról :

PÁCZ, (1), fn. tt. pácz-ot , harm. szr. csücsörke, csicserke (=csicsergő), pipiske (=pipisgő). A székelyeknél Kriza J. szerént a megbéhelt kenVannak déli, északi, erdei pacsirták is.

dernek a csepünél és szösznél valamennyivel finoPACSIRTACSÉSZESZÁRNY, (pacsirta-csésze

mabb részecskéje. Gyarmathi Sámuel szerént pedig szárny) ösz. fn. A csészeszárnyak (polygala) nemé- kenderfő; a midön talán a törők bas (= fő) szóval

rokoníthatnók ; vagy talán pál fn. módosúlata ? hez tartozó növényfaj; szára tövön megdőlt; levelei

PÁCZ, (2), fn. tt. pácz-ot, harm. szr. szálas láncsásak, hegyeskék ; virágai fürtösek, rojtos Éles csipösségü, eczetes vagy sós folyadék, mely az ajakúk; csészeszárnyai három inúk. Virága kékes, érintett's általjárt testet mintegy megrágja, megeszi, veres vagy fejér. (Polygala vulgaris). Köznépi nyel megpuhítja, s néha szinét is megváltoztatja. Különöven : pacsirtafü, pacsirtavirág, tejhozó .

sen ilynemü folyadék, melylyel a vadak húsait, vagy PACSIRTAFOGÁS, (pacsirta-fogás) ösz. fn. A más szívosabb húsokat megpuhítják. Közvetlenül a madarászat sajátságos neme, melylyel a pacsirtákat német Beize után alakult, egyébiránt rokon hozzá a fogják.

a vékonyhangu magyar edz, pedz. PACSIRTAFŰ, (pacsirta-fü) ösz. fn. L. PA

PÁCZ, (3), puszta Bihar m.; helyr, Pácz-ra, CSIRTACSÉSZESZÁRNY.

PACSIRTAHÁLÓ, (pacsirta-háló) ösz. fn. Pa- PÁCZA, tájdivatosan am. pálcza ; l. ezt. csirták fogására különösen készített és kipányvázott PÁCZAFALU, falu Szatmár m.; helyr. - falumadarászháló.

ba, - ban, -ból. PACSIRTAVIRÁG, (pacsirta-virág) ösz. fn. L.

PACZAL, (1), (pacz-al) fn. tt. paczal-t, tb. - ok, PACSIRTACSÉSZESZÁRNY.

harm, szr. ja. A nagyobbféle vágómarhák, nevezetePACSKOL, (pacs-og-ol) gyak. áth. m. pacskol-t. sen ökrök, tehenek bele, melyet elkészítve eledelül is Csapkodva ver, ütöget valakit v. valamit; máskép : ' szoktak használni. Sándor I. szerént tréfásan : nagypaskol. Finnül : pieksen am. paskolok. V. ö. PACS. szombati tisztesség, talán, mivel a vendéget valaha

- cza.

cza.

-on, -ról.

5

PACZAL-PACZKÁZÁS

PACZKOL-PAD

6

ily étellel tisztelték meg. Aki paczalt eszik, ne gondol- PACZKOL, (pacz-og-ol) áth. m. paczkol-t. Bijon rá, mi volt benne. (Km.). Olyan, mint a paczal, zonyos testet némi szerrel megver, hogy puhább lepuba, lettyedt. Paczalra szokott 8 pástétomra vágyik. gyen; nevezetesen folyadékkal is megpuhít. Vad(Km.). Minthogy a paczalt szalagokra vagdalva árul húst paczkolni. Megpaczkolni a kendert, hogy könyják, innen átv. ért. tésztapaczal, mely szalagosan ha- nyebben lehessen fonni. V. ö. PACZ. sogatott tésztából áll ; czifra paczal, mely csipkésen PACZKOLÁS, (pacz-og-ol-ás) fn. tt. paczkolás-t, van metélve.

E szónak gyöke pacz egy azon pocz tb. - ok. Cselekvés, midőn valamit paczkolnak. szóval, melyből poczok, poczokos származnak, miért PACZKONA, székely tájszó, lásd : PASZa poczokos, vagyis hasas embert paczalos-nak is KONCZA. mondják. E szerint azon szók osztályába tartozik, PÁCZLÉ, (pácz-lé) ösz. fn. Éles csipősségü, melyek po , bo gyöküknél fogva valami fel- ! sós, eczetes lé, melyben bizonyos húsnemüeket puhífuvottat, dudorút, gömbölyűt jelentenek, mint : poh, tanak, hogy izletesb eledelül szolgáljanak. A vadak pohos, potroh, potrohos, pók, pöfeteg, pofa, bog, boglya, húsát páczlében áztatni. bödön, bög stb.

PACZÓ, fu. tt. paczót. Baranyában Tóbi Antal PACZAL, (2), KIS—, NAGY-, faluk, amaz szerént am. gyomor. Nem egyéb mint a ,paczal szóKraszna, emez Közép Szolnok m. ÚJ-KIS-, 1. PA-nak palóczos kiejtése, mely szerént al = 6, pl. szalCZALUS; helyr. Paczal-ba, ---ban, -ból.

ma = szóma. PACZALÁRUS, (paczal-árus) ösz. fn. Hentes PÁCZOD, puszta Somogy m.; helyr. Páczod-ra, vagy kofa, kik megtisztított s ennivaló marhapaczalt ---on, ---ról. árulnak.

PÁCZOD-SZENTMÁRTON, falu Szala m.; PACZALFÖZŐ, (paczal-föző) ösz. mn. Amiben helyr. - Szentmárton-ba, ban, b6l. paczalt főznek, vagy személyről, aki paczalt föz.

PACZOK, (pacz-ok) fn. tt. paczok-ot, harm. szr. PACZALKA, erdélyi falu Alsó Fehér m.; helyr. -ja. Bodrogközi tájszólás szerént, rövid darabfák, Paczalká-ra, -n, -ról.

czövekek, melyeket a szarufákra végül helyeznek, hogy PACZALUS v. PACZALUSA, KIS-, falu a födél ez által horpadtabb legyen. Megegyezik a vé. Közép Szolnok m.; helyr. Paczalus-on, -ra, --ról; konyhangu peczek v. pöczök szóval. vagy Paczalusá-ra, -n, -ról. Máskép : ÚJ-KIS

PÁCZOL, (pácz-ol) áth. m. páczol-t. ÚgynevePACZAL. (Lenk).

zett páczban, páczlében áztat valamit, hogy szívosPACZI, fn. tt. paczit. A maczi szó módosulata. ságát elvesztve, puhább, porhanyóbb legyen. Nyulat,

özczombot páczolni. Átv. ért. valakit szorongatás által L. MACZI. Rokon vele piczi.

megizzaszt, meggyötör. PÁCZIKA, PÁCZIKÓ, fn. tt. páczikát, páczi

PACZOLAJ, falu Nyitra m; helyr. Paczolaj-ba, kót; tájdivatosan am. pálczácska, kis pálcza.

- ban, -ból. PÁCZIN v. PÁCZINY, falu Zemplén m.; helyr. PÁCZOLÁS, (pácz-ol-ás) fn. tt. páczolás-t, tb. Páczin-ba, ---ban, –ból.

-ok. Cselekvés, midőn valamit páczolnak. PACZKA, (pacz-ka) fn. tt. paczká-t. Kicsi pacz. PACZUHA, (pacz-u-ha) mn. tt. paczuhát. LuV. ö. PACZ.

gossy József szerént Debreczen vidékén am. lipistes, PACZKÁL,, (pacz-ka-al) áth. és_önh. m. pacz- pongyola ; s gyöke pacz magas bangon rokon petyhe, kál-t, L. PACZKÁZ.

petyhudt szók pety gyökével. Alkatára olyan, mint a PACZKÁLÓDÁS, (paez-ka-al-6-od-ás) fn. tt. szintén tájdivatos lacsuha, honnan lacsuhodik. paczkálódás-t, tb. --- ok. Némi sérelmekkel illetés.

PACZVIRÁG, (pacz-virág) ösz. fn. Kis pacz. PACZKÁLÓDIK, (pacz-ka-al-6-od-ik) k. m. kához hasonló tányéru virág. Balatonmelléki szó. L. paczkálód-tam, --tál, -ott. Némi sérelmekkel illet PIPITÉR. valakit. V. ö. PACZKÁZ.

PAD, (1), fn. tt. pad-ot, harm. szr. -ja. ÁltaPACZKAMESTER, (paczka-mester) ösz. fn. lán, bizonyos alap, fenék, mely fölé valamit helyezGúnyneve az oly mesternek vagy tanítónak, ki pacz- nek, vagy helyezni lehet, vagy helyezve van valami. kával szereti fenyíteni tanitványait.

Innen köpad-nak nevezik Szalában azon kőréteget, PACZKÁZ, (pacz-ka-az) áth. és önh, m. pacz- melyen a kertiföld fekszik ; kőpados szántóföld, melykáz-tam, -tál, - ott, par. --%. 1) Paczkaféle csa- nek feneke köves, sziklás. Különösen jelent oly fekpószerrel ütöget, vereget. Paczkázni a gyermekeket. mentes, telepszerű csinálmányt, épületet, mely alapot, 2) Úgy bánik valakivel, mint paczkamester a növen- feneket képez; mely is 1) lábakon álló hosszu szék, dékekkel, azaz, apró sérelmekkel, gúnyokkal illeti; vagy kőből, földből csinált ülőhely, vagy fekvésül gyöngédtelenséget, gúnyos megvetést gyakorol más szolgáló állvány. Deszkapad. Köpad. Gyeppad. Padok irányában. Velem, v. rajtam ne paczkázz. Valakinek az ivóasztal mellett. Pad alá inni valakit. Padra feorra alatt paezkázni.

kunni. A pad lábát eltörni. Gyászpad, melyre a haPACZKÁZÁS, (pacz-ka-az-ás) fn. tt. paczkázás-t, lottat fektetik. Iskolai, templomi, szinházi padok. Az tb. --ok, harm. szr. --a. Paczkával verés; apró sé- evező legények padokon ülnek. 2) Deszkázat, melylyel relmekkel jiletes. V. ö. PACZKÁZ.

bizonyos helynek fölszinét kirakják, hogy a járóke

7

PAD-PADKA

PADKAPOCS-PADLÓ

8

löknek alapul szolgáljon, szokottabban : padló, pa- PADKAPOCS, (pad-kapocs) ösz. fn. Padot dolat. 3) A háztetőnek feneke, máskép : padlás, sőt tartó, vagy padhoz szoritó kapocs. jelenti azon üreget is, vagy hiút, melyet a háztető PADLÁB, (pad-láb) ösz. fn. Azon lábak, mebelseje képez. A padot megrakták szénával, szalmával. lyeken a pad áll. Gúnyosan szólva, jelent kistermetű Padon szárítani a kukoriczát.

sovány emberkét. Akkora, mint a padláb. PadlábAlaphangra és értelemre megegyezik vele a ember. német Boden, cseh puda, lengyel spod, latin fund-us, PADLÁDA, (pad-láda) ösz. fn. Hosszú keskeny hellén Avit-uno (Boden), szanszkrit budh-na-sz (Boden. láda, mi egyszersmind ülőhelyül, ruhanemüek tartáCurtius). Eredeti jelentésénél fogva am. alap, fenék, sául is szolgál. úgy hogy a háztetőben is tilajdonképen ennek fene- PADLAN, fn. tt. padlan-t, tb. ---ok, harm. szr. két jelenti. Ezen alapfogalomból kiindulva, valószi- -ja. L. PA:NDAL. nünek tartjuk, hogy gyökhangja a p, mely, miként PADLÁS, (pad-ol-ás) fn. tt. padlás-t, tb.-ok, általán az ajakhangok (amennyiben nem hangután- harm. szr. a. A háztetőnek alapja , vagyis a ház zókban találtatnak) valamely puffadtat, dudorút je- | falait öszvefoglaló gerendázat, deszkázat által alakult lent, milyenek különösen a fenekek, az alapok, térség. Így nevezik általán azon üreget, vagy hiút talapzatok is szoktak lenni. Úgy hogy ap-ad szóban is, melyet a padolat a tető oldalaival együtt képez. is feneket jelent, és az egész am. a fenékre, alapra Az istáló padlását scénáral megrakni. Szájpadlás, a száll, mélyed. A persában v. páj am. láb, nyom; száj üregének felső része. Hanyag kiejtéssel : talap; melylyel egyezik Vullers szerént a zendben pallas. pádha, s az ékiratokban páta. Továbbá a persában

PADLÁSABLAK, (padlás-ablak) ösz. fn. Abpácsa am. lábszár. Így ütnek öszve a cseh pod (alá), lakféle nyilás , szelelőlik a háztető oldalán, vagy és puda (pad).

homlokzatán. PAD, (2), erdélyi falu Hunyad m.; helyr.

PADLÁSAJTÓ, (padlás-ajtó) ösz. fn. Ajtó a Pad-ra, -on, -ról.

padláson. PÁD, puszta Somogy m. ; helyr. Pad-ra, -'on PADLÁSBÉR, (padlás-bér) ösz. fn. Az idegen -ról.

ház padlásának haszonvételeért fizetett pénz. PADÁGY, (pad-ágy) ősz. fn. Padra vetett ágy;

PADLÁSHÁgcsó, padlás-hágesó) ösz. fn. heverésül, fekvésül használt pad.

Hágcsó, melyen a padlásra járnak, PADÁNY, NAGY-, falu, KIS-,

PADLÁSKAMRA, (padlás-kamara) ösz. fn.

puszta Pozsony m.; helyr. Padány-ba, -ban, ---Vol.

A padláson, vagyis annak üregében alkalmazott kaPADÁR, faluk Gömör és Szala m.; helyr. mara, illetőleg szoba.

PADLÁSKULCS, (padlás-kulcs) ösz. fn. Kules, Padan-hoa, - on, -ról. PADÉ, v. PÁDÉ, falu Torontál m.; helyr. Pa- melylyel a padlás ajtaját zárják, nyitják. A házmes

tertöl elkérni a padláskulcsot. -ra, —n, -ról.

PADLÁSLYUK, (padlás-lyuk) ösz. fn. PadlásPADGYÁSZ, tájdivatosan

podgyáss;

üregből ki- vagy oda benéző ablakforma lyuk az lásd ezt.

épület födelén. PADHÁT, (pad-hát) ösz. fn. A padnak hosz

PADLÁSOL, (pad ol-ás-ol) áth. m. padlásol-t. szában elnyuló emelvényféle karzat, melynek a hátat Az épületnek padlást csinál. V. ö. PADLÁS. neki lehet vetni.

PADLÁSOLÁS, (pad-ol-ás-olás) fn. tt. padláPADIKA, (pad-i-ka) fn. tt. padikát. Baranyá- solás-t, th. - ok. Padláscsinálás. ban am. alacson tűzhely.

PADLÁSSOR, (padlás-sor) ösz. fn. Az épületPADIMALOM, puszta Somogy m.; helyr. nek azon emelete, ahol a padlás szokott lenni. --- malom-ba, --ban, ból.

PADLÁSSZOBA, (padlás-szoba) ösz. fn. A padPÁDIMENTOM v. PADIMENTOM, v. PA- lás üregéből, hiújából alakított lakszoba. A padlásGYIMENTOM, a latin pavimentum-ból alakított ide- szoba nyáron meleg, télen szellös. gen szó; tt. pádimentom-ot ; harm. szr. -a v. ---ja. PADLAT, (pad-ol-at) fn. tt. padlat-ot, harm. A szoba alsó padolata. V.ö. PADOLAT; és TALAJ.

szr. -a. Gerendák vagy deszkák szerkezete, melyek PADKA, (pad-ka) fn. tt. padkát. 1) Kis pad, bizonyos tért befödnek, s alapot, feneket képeznek. kis lócza, mely ülőhelyül szolgál. Egy padkán ülnek. Padlat a hidon, a hajó fenekén. Szélesb ért. téglák(Km.). 2) Téglából vagy sárból rakott padféle áll. kal, kövekkel berakott, vagy agyaggal betapasztott vány a kemencze vagy fal mellett.

fenéktér. L. PADOLAT. Édes anyám szoktatott padkára,

PADLÁZAT, 1. PADLÓZAT.

PADLÓ, (pad-ol-ó) fn. tt. padló-t. 1) VastagabbNem is vágyok soba vetett ágyra.“

féle deszka, vagy laposra faragott gerenda, melyet Népdal.

padlatnak alkalmaznak. Fölszedni a hid padlóit. Az 3) Így nevezik néhutt a kisebbféle alacson tiizhelyet, elkopott padlók helyett ujakat rakni. A hajókon hamely Baranyában : padika.

sonló deszka a hajó és part vagy két hajó közti köz

am.

n

PADLÓDESZKA – PADOL

PADOLÁS-PÁFRÁN

10

lekedés végett; máskép : járódeszka. A hegedű vagy PADOLÁS, (pad-ol-ás) fn. tt. padolás-t, tb. koboz padlója, mely a húrok alatt nyúlik el. 2) Az -ok, harm. szr. —a. Cselekvés, építési munka, mely ily deszkák vagy gerendák öszves szerkezete. A által valamit padolnak. Az asztalosok a szobák padoistálóban padlót csinálni. 3) Szélesb ért. az épület lásával foglalkodnak. V. ö. PADOL. valamely fenékterére rakott lapos kövek, vagy téglák

PADOLAT, (pad-ol-at) fn. tt. padolat-ot, harm. szerkezete. Köznépies kiejtéssel : palló. Pázmánnál szr. -a v. --ja. Épitési mű; az úgynevezett padlóátv. ért. a törvények pallója am. azok ösvénye. nak egész szerkezete. Gyalult deszkákból, koczkás táb

PADLÓDESZKA, (pad 16-deszka) ösz. fn. Vas- lákból álló, viaszszal beeresztett padolat. Besározni, tagabbféle deszka, melyet padolatul használnak, pl. felsúrolni a szoba padolatát. Alsó, felső padolat. Csaa hidakon, hajókon, istálóban stb.

pos vagy köldökpadolat, a felső padolat, mely kettéPADLÓFÜRÉSZ, (padló-fürész) ösz. fn. Desz. fürészelt gerendákból, illetőleg szálfákból van néha kametszők fürésze, melylyel a faderekakból, tönkök csapokkal is öszverakva. Koczkás v. kirakott padolat, böl padlónak való deszkákat fürészelnek.

rendszerént négyszögü koczkatáblákból. Nádozott PADLÓGERENDA, (padló-gerenda) ösz. fn. padolat, ha a felső padolatra nádak vannak szegezAlyfa, talpfa a padlózatoknál.

ve, hogy a vakolatot jobban tartsák. PADLÓGYÉKÉNY, (padló-gyékény), 1. PA

PADOLATGYÉKÉNY, (padolat-gyékény) ösz. DOLATGYÉKÉNY.

fn. Gyékényféle szönyeg, melyet a padolatra terítePADLÓKOCZKA, (padló-kokzka) ösz. fn. Desznek, pl. besározás, bemocskolás ellen. kából koczkaformára öszveillesztett egyes darab,

PADOLATKOCZKA, (padolat-koczka) ösz. fn. melyhez többeket toldva, ezekkel a szoba alsó pa- L. PADLÓKOCZKA. dolatát rakják ki.

PADOLATSZŐNYEG, (padolat-szőnyeg) ösz. PADLÓSZĖG, (padló-szeg) ösz, fn. Nagyobb- fn. Padolatot befödő szőnyeg, részint tisztaság, réféle vastag szegek, melyekkel a padlódeszkákat a szint dísz vagy fényüzés végett. fenékgerendákhoz szegezik.

PADOZ, (pad-oz) áth. m. padoz-tam, -tál, PADLÓTÁBLA, (padló-tábla) ösz. fn. Egy - ott, par. —z. Paddal, vagyis lábakon álló padotábla a padlózatból.

lattal ellát, fölszerel. Padozni a szinházat. PADLÓTÉGLA, (padló-tégla) ösz. fn. Téglák, PADOZAT, (pad-oz-at) fn. tt. padozat-ot, harm. melyekkel bizonyos tért kipadlóznak.

szr. -a v. -ja. Deszkákból készített, s lábakon PADLÓZ , (pad-ol-ó-z) áth. m. padlóz-tam, álló emelvény, mely bizonyos üreget födöz, milyen - tál, -ott, par. --. Széles ért. bizonyos téren pl. a szinpadot képező állvány. padlót rak, akármiféle anyagból. Különösen geren

PADRAG, falu Veszprém m.; helyr. Padrag-ra, dákkal vagy deszkákkal behúz, berak. Hidat, hajót padlózni. Szobákat padlózni.

PADSZÉK, (pad-szék) ösz. fn. Ülőhelyül szolPADLÓZÁS, (pad-ol-ó-z-ás) fr. it. padlózás-t, gáló pad , milyen a köznépies bútorzathoz tartozó tb. - ok, harm. szr. -a. Építési munka, mely által karszék, vagy a temploıni, iskolai székek. valamit padlóval ellátnak. A hidlábak levervék, a ge

PADUCZ, fn. tt. paducz-ot, harm. szr. rendák fölrakrák, csak a padlózás van hátra.

PADLÓZAT, (pad-ol-o-z-at) În. tt. padlózat-ot, Halfaj a potykák neméből, melynek állkapesa orr harm. szr. - a. A padlónak, mint kész műnek, egész gyanánt fölfelé hajlik. (Cyprinus nasus). E halfaj szerkezete. Viaszszal beeresztett, koczkás padlózat.

talán a part-üregekben szeret tartózkodni, minél fogva PADMALY, fn. tt. padmaly-t, tb. - ok,

a padmaly szóval volna rokonságban; vagy -a. Üreg a part oldalában. A víz mintegy aduca, aduban lakó.

PADUCZHAL v. PADUCZPONTY, (paduczpadmalyt mosott. A padmalyt turbokolják, gubulik, zurbolják a halászok. (Szabó D.). Így nerezik néhutt hal v. -ponty) ösz. fn. L. PADUCZ.

PADURÁNY, falu Krassó m.; helyr. Padua sírverem oldalán beásott üreget is, melybe a ko

rány-ba, --ban, -ból. porsót szokták tenni. E szó vagy öszvetett pad és mál vagyis mally szókból, oly mally, mely valaminek pad

PADVA, PADVÁS; I. PUDVA, PUDVÁs. ján, alapján, alján létezik ; vagy pedig e szót alap- PÁFRÁN, PÁFRÁNY, fn. tt. páfrán-t, tb. hangjára és értelmére nézve leginkább a szintén -ok, harm. szr. -ja. A lopvanöszök közé tartozó üreget jelentő adu, odu, odv szóhoz hasonlíthatni, s növénynem ; termése foltonként, csoportonként van ebből lehetett advaly, admaly, s előhanggal padmaly, a levél alsó lapjára rakva, kerekded vagy veseforma advas vagy odvas hely a vízpart oldalán. A széke- pikkelyek alatt. (Polypodium L. Mások szerént: aspilyeknél : padmaj , padmoj ; Tornában, Abaújban : dium). Több fajai vannak: édesgyökerü páfrán (polypadlan. Néhutt : pandal. V. ö. PANDAL.

podium vulgare), mely köznépiesen : páprág, köméz ; PADOL, (pad-ol) áth. m. padol-t. Fenékiil, továbbá : forrási (p. fontanum); szakálas (p. phlegoptealapnl szolgáló paddal ellát bizonyos építményt. ris); taréjos (p. cristatum); erdei (p. filix mas); páprágy Padolni a szobát, hidat, istálót.

(p.filix foemina) stb. Talán a német Baumfarn-ból,

-on, -ról.

cza.

neve

harm. szr.

паду

11

PAGOCSA-PÁHÓ

PÁHÓBÉR-PAIS

12

vagyis Farn- vagy Farren-Kraut-ból kölcsönzött, vagy talán alapul azt is vehetjük, hogy fából leven illetőleg módosított szó. V. ö. PÁPRÁD.

építve, e szerint páhol-lal együtt pagony szóval volna PAGOCSA, erdélyi falu Torda m.; helyr. Pa- gyökrokonságban. Akik minden lehetőt idegen szó. gocsá-ra, -n, --ról.

ból származtatnak, azok e szót is az ácsoknak faraPAGONÁL, áth. m. pagonál-t. Balaton vidékén, góhelyét, deszkabódéját jelentő német Bauhof-ból Szalában és Pápa körül am. dorongol, doronggal magyarázzák. ver, megver, lever. Megpagonálni valakit. Pagonálni

PÁHÓBÉR, (páh6-bér) ösz. fn. A páhóért kiala diót. Ez értelemből okszerüleg gyaníthatni , hogy

kudott

vagy

kifizettetni szokott bér. törzsöke pagona , dorongot jelent, s rokon hozzá a PÁHOG, (páh-og) gyakorító önh. m. páhog-tam, szintén (bottal) verést jelentő páhol. Ha továbbá te. -tál, - ott. Erősen liheg, lelkendez. Bodrogközi kintetbe veszszük, hogy a p és f közel rokon ajak- szó. (Mindszenti). Magasbangon rokon vele : piheg. hangok (miért a finn nyelv e helyett is amazzal szo- PÁHOGÁS, (páh-og-ás) fn. tt. páhogás-t , tb. kott élni): nem valószinűtlen , hogy a pagona gyöke

- ok. Erős lihegés, lelkendezés. fa, s az egész am. fagonya , és jelentene különösen

PÁHOK, ALSÓ-, FELSŐ-, faluk Szala m.; faágat, vagy fiatal fát, mely ághoz hasonló, s ezzel

helyr. Páhok-ra, -on, --ról. öszveköttetésben pagony am. fiatal erdő, mely vágás után újra kihajt; s minthogy a pagony a nagy er

PÁHOL, (pá-h-ol) áth. m. páhol-t. Bottal, do

PAGONÁL. dőhöz képest alacson, kicsin : innen átv. értelemben ronggal, darab fával ver valakit. V. Pápa vidékén pagonya ember, am. kistermetű, törpe

PÁHOLÁS, (pá-h-ol-ás) fn. tt. páholás-t, ib. ember. Vagy pedig, mivel vannak Pogony helynevek, --ok, harm. szr. -a. Bottal, doronggal verés, pus à pagonya néhutt : pogonya ; valamennyi rokon folás. hangzásu szó (pagony, pagonya, pagonál) származ

PÁHOLY, fn. tt. páholy-t, tb. - ok, harm, szr. tatható a bog szótól is, amidőn pagony annyi volna

- a. Szinházakban, vagy bizonyos látványokra épímint bogony; tehát ágabogos helyet, vagyis agabo- tett körben szobaforma külön rekesz, kivált az előgos erdőt jelentene.

kelőbb nézők számára. Udvari páholy, társulati paPAGONY, fn. tt. pagony-t, tb. –ok, harm. szr. holy. Földszinti, első, másod emeleti páholy. Ujabb - a. Túl a Dunán, fiatal erdő, mely vágás után hajt. korban alkotott, de általán elfogadott szó, mely haBérczy K, vadászműszótára szerént általában : na

sonlat után a köznépies påhó-tól kölcsönöztetett. V. gyobb kiterjedésü fiatal erdő. A pagonyban tilos a 0. PÁHÓ. legeltetés. Epret szedni a pagonyban. Sándor I. szerint

PÁHOLYBÉR, (páholy-bér) ösz. fn. Színházi az erdőnek azon része, mely a vadászok és hajtók vagy más páholynak bizonyos időre előleg fizeten. között fekszik. Egyébiránt minthogy a nyulak külö- dő ára. nösen a fiatal erdőben szeretnek tartózkodni, s a

PÁHOLYBÉRLÉS, (páholy-bérlés) ösz. fo. vadászok leginkább ezt kerülgetik; innen ez értel- Színházi vagy más páholynak bizonyos időre előleg mezés alapját is a fiatal erdő teszi. Elemzésére fizetendő bérbe vétele. nézve 1. PAGONÁL.

PÁHOLYBÉRLET, (páholy-bérlet) ösz. fn. PAGONYA, (pagony-a) mn. tt. pagonya-t. Pápa Szerződés valamely páholy kibérlése iránt. (Logenvidékén a kistermetű, törpe emberről mondják, hogy Abonnement). pagonya ember ; máskép : pogonya.

PÁHOLYBÉRLŐ, (páholy-bérlő) ösz. fn. Aki PAGONYVADÁSZ, (pagony-vadász) ösz. fn. színházi páholyért előleges bért fizet, vagy fizetett. Vadász, ki különösen a pagonyokban lappangó va

(Logen-Abonnent).

PÁHOLYI, (páholy-i) mn. tt. páholyi-t, tb. dakat űzi. Továbbá hajtóvadász. V. ö. PAGONY. PAGYERÓCZ, falu Pozsony m.; helyr. Pa

ak. Páholyt illető, arra vonatkozó. Páholyi szám.

Páholyi ulés. gyerócz-ra, --on, -ról.

PÁHOLYSZÉK, (páholy-szék) ösz. fn. Szék a PÁH, gyök páhó, páhog és páhol szókban. Részint

páholy ban. hangutánzónak látszik az ütéstől, ide-oda hányástól, pufolástól; az első szó is raktárfélét jelentvén, mely -- ok, harm. szr. -a: 1) Régies fegyverzethez tar

PAIS v. PAIZS, v. PAJZS, fn. tt. pais-t, tb. ben a tárgyak ki- s berakosgattatnak; „páhogʻ szó- i tozó, szilárd anyagból készült, s a testet az ellenség ban pedig az erős lihegés- v. pihegéstől, illetőleg lövései, szurásai vagy vágásai ellen födöző védeszszájtátástól, midőn rokon hozzá : , bám.

köz, melyet fogatujánál kézbe szorítva, vagy karra PÁHA, 1. PÁLHA.

öltve tartottak. Alakra nézve különféle : kerek domPÁHi, puszta Pest m.; helyr. Páli-ba, --- ban, boru pais, köldökformára kidudorodó középpel; ho--ból.

moru hosszu pais ; négyszögii pais; kis spanyol pais, PÁHÓ, (páh-ú) fn. tt. páhó-t. Deszkákból ösz- félpaizs, tatárpaizs. Anyagra : érczpais, börpais. veállított pajtaféle épület, melyet rakhelyül használ. Paissal feltartani, visszanyomni az ellenség lökését, nak; néhutt am. magtár, csűr. Finnül: piha. (Fábián nyilait. Innen képes kifejezéssel am. akármily veszély István). Magyar eredetére nézve 1. PÁH gyököt; ellen hathatós erős védszer. Uram, te vagy az én

« ElőzőTovább »